Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
80 Magyar orvostörténeti adattár gadja az ajánlatot, jutalmul a végrehajtott tett után, prépostságot Ígérvén az illetőnek; egyelőre pedig 200 arany előleget rendel neki kiszolgáltatni. (U. o.) — 1420 január 24. Mudationak, a Zsigmond király megöletésére fölbérelt gyilkosnak védmeneti határideje lejárván, az meghosszabbítta- tik. (U. o.) — 1420. február 7. A velencei titkos tanács kétféle, azaz ételbe s italba adható mérget készíttetett Mudationak egy vicenzai gyógyszerész által, Zsigmond király megölése céljából. Mudatio e méreg hatását a gyógyszerésszel együtt akarván megkísérelni, a velencei tanács az eddig mély titokban őrizett terv fölfedezésétől tartván, megvonja megbízását Mudatiótól s megsemmisíti erre vonatkozó előbbi határozatát. (U. o.) Régen ismert dolog, hogy a mérgezés a velencei köztársaság kormányzati programmjának egyik (nem utolsó) pontja volt. Nemcsak otthon, maguk közt alkalmazták ezt (az államinkvizició statútumainak 37. pontja értelmében; v. ö. Daru: Histoire de Venise, IX. 121.), hanem külföldre küldött követeik, politikai megbízottjaik útján is. Mikor például Konstantinápolyba képviselőjüket elküldték, az illetőnek egyszersmind arannyal megrakott kazettát és méreggel töltött edényt adtak át, hogy ezeket adandó alkalommal használja. Lewin (322) következőket írja a velenceiek méregkeverő politikájáról: „Urkunden, die in unserer Zeit im Archiv des Rats der Zehn gefunden wurden, lehren noch viel mehr. Nicht nur im Orient, sondern auch im Abendlande, überall wo das politische Interesse von Venedig nach der Meinung der rücksichtslosen oligarchi- schen Lenker der Republik es erforderte, wurde Gift zur Tötung hindernder Menschen verwendet. Die Forschungen in dem genannten Archiv ergaben, dass die Republik auf diesem Wege Herrscher, hohe kirchliche Würdenträger und Feldherren beseitigen liess. Sie war auch zugänglich für die Empfehlung neuer, ihr unbekannter Gifte. So berichtet Neri Cap- poni, der wiederholt als florentinischer Gestandter bei den Venezianern und bei Sforza war, und dem man glauben darf, da auch das Geheimste an ihn gelangte, dass, als die Republik Venedig, die im Kampfe mit Francesco Sforza im Jahre 1453 lag, erkannt hatte, dass ihm nicht beizukommen war, sich in Verhandlungen einliess, die den Zweck hatten, ihn ermorden oder vergiften zu lassen. Das erstere misslang. Das Gift (Queck- siber?) sollte in dem Zimmer in das Feuer geworfen werden, in dem der Herzog sich befand. Der sich entwickelnde Rauch sollte so gefährlich sein, dass keiner der dann im Zimmer Befindlichen mit den Leben davongekommen wäre, nach dem Eindringen des Giftes in die Atmungsorgane. Der Vergifter, dem der schreckliche Rat der Zehn zehntausend Florin versprochen hatte, verreit den Plan an Sforza und gab ihm das Gift, das dieser aufbewahrte, um seinerseits es bei geeigneter Gelegenheit zu gebrauchen.“1 Velence még a 16. század elején is annyira ismert volt nálunk az, ő méregkeveréseiről, hogy mikor II. Ulászló felesége az összes (1) magyar főurakat el akarta tenni láb alól, Velencéből hozatott mérgeket erre a célra: „et semel diversas inthoxicaciones fecerat portare de Wenecia, et volebat Hungaros magnates inthoxicare in una cena vespertino tempore.“ (Szerémi ut. idézi Mayer: M. Gyógysz. Tud. Társ. Értesítője, II. 1926. 71.) 280. 1416. Pestis Albicus. — Dr. Albich (Albiais) Zsigmond, ki Vencel és Zsigmond királyok orvosa és prágai érsek volt, pestis elleni gyógyszert készít Budán Vencel király számára. (Sudhoff. Arch., VII. (1913.), 89., 90.) Weszprémi (IV. 114.) hosszabban beszél életéről és a reá vonatkozó irodalmat is adja, egy állítólag Albicustól eredő anekdota kapcsán, mely a gótok nevének nagyon is magyarosan hangzó etimológiáját adja: azt mondván, hogy mikor a gótok gyá1 Neri di Gino Capponi, Commentari (Muratorinál: Rerum ital. Script, tom. XVIII. p. 1211.)
