Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

68

Magyar orvostörténeti adattár

oláhok felől állatjárványok hurcoltassanak be hozzánk. Megegyezés az oláhokkal (cum valachis) arra nézve, hogy az oláhok maguk fognak Tol- macztól Oláhország fővárosáig őrködni a hegyekben arra, hogy ezt az egyezséget senki meg ne szegje. (Fejér Cod., V. [1.] 79. és Linzb., I. 107.)

228. 1385. Bécsi egyetem. — Albertus, medicinae baccalaureus, a natio hungarica prokurátora a bécsi egyetemen. (Aschbach, I. 595.)

229. 1386. Mérgezés. — II. (kis) Károly királyt az Összeesküvők a a fején súlyosan megsebesítik s mivel nem halt meg, 17 nap múlva méreggel ölik meg. Holtteste, minthogy kiközösítették, öt évig temetetlenül hever s IX. Bonifác csak 1391-ben ad engedélyt az udvaron heverő („in area quodam servatum“) kadaver eltemetésére. (Linzb., I. 108., 109.)

230. 1386. Kórház Nagyszebenben. — A nagyszebeni polgárok tekintélyes összeggel segélyezik az ottani szt. Lélek-kórházat. A város tanácsa PhaffenhenyI Péternek azon feltétel alatt ád kölcsön kilenc aranymárkát, félfont ezüstöt és 113 forintot, hogy azt a kórház gazdájának akkor tartozik visszafizetni, mikor kéri. (Linzb., I. 109.)

231. 1387. Bűbájosok (v. ö. MOE, I. 94—96). — Zsigmond király jogot ad Károlyi Menhárd fiainak arra, hogy a bűbájosokat és strigákat (fascinatores et strigas) elítélhessék és megfelelő módon büntethessék. (Fejér Cod., X. [1.] 371.; Linzb., I. 109.)

232. 1387. Lénárd (Leonardus) orvos, zágrábi főesperes, Antal fia: Tkalcié, IX. 36. és 54. (1387. és 1391.). Adásvevési ügyekben van róla szó.

233. 1388. Fürdőház. — Kapy Miklós budai várkapitány felépítteti a sárosmegyei Kapivárát s az építőmesterrel kötött szerződésben kiköti, hogy ez tartozik fürdőházat is csinálni s azt két kő- és két rézkáddal ellátni.

234. 1391. Pécsváradi és szepesi ispotály. — Domus hospitalis ordinis Scti Benedicti de Pechvarad. Bonifác pápa elrendeli, hogy a személyzet száma ne csökkentessék. (Linzb., I. 110.) A szepesi boldog Márton-egyház- hoz tartozó ispotályról (hospitale) 1. Linzb., u. o. 410.

235. 1392. Fürdő Nagymaroson. — Az esztergomi s buda-felhévvizi keresztesek főnöke a nagymarosi fürdőt bérbeadja Miklós nevű fürdésnek 16 forintért és 100 dénárért. (Fejér, Cod., X., II. 47. után Linzb., I. 111.)

236. 1392. Bauchar Zsigmond és Péter budai gyógyszerészek házairól történik említés. (D., 150.; Schwarz után.)

237. 1392. István budai sebész és háztulajdonos. (Brüll, 25.)

238. 1392. Ispotály. — Zsigmond király megerősíti a kassai polgárokat az őseik által ugyanott alapított Szentlélek-ispotályra (hospitale) vonatkozó kiváltságaikban. (Wagner, III. 167.; az oklevél teljes latin szövege.)

Zsigmond királynak ugyanezen kassai ispotály dolgában kelt 1399 évi oklevele (teljes szöveggel), u. o. 168. és egy 1412-ből való oklevél (Renardus vei Reinhardus prépost idejéből), u. o. 171.

239. 1393. A pécsi, újbányai és körmöcbányai ispotályokról lásd: Linzb., I. 111. (Fejér Cod. után) és Demkó, 158., 159.

240. 1394. Kassai gyógyszerészek a 14—18. században. — A legelső kassai gyógyszerész, kit az ottani városi levéltár „Judiciale“ könyve (1394—1404) a 2. lapján említ: Jacobus apotecarius. A 15. században szó van Vitus Holzapfel de Vienna-ról, ki 1465-ben polgárjogot nyert Kassán. 1473-ban Bartholomaeus apothecarius nyerte el ugyanazt. Nem más ő, mint Czott- mann Bertalan, ki mindenesetre vagyonos és előkelő ember, szerepet játszó rokonsággal s kiterjedt családdal, mit többszöri házassága révén