Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 69 nyert el. Már 1475-ben tanácstag; 1476-ban házat vett a Ringen (a mai főuccán). 1490-ben nejével, Zsófiával, vesznek egy „Stein Crem“-et Weik- bardt Jánostól. 1491-ben házat vesz 400 írtért Schwarz nevű sógorától. 1483-ban 8 forintot. 1487-ben 5 irtot, 1501-ben 11 irtot, tehát olyan időben, mikor a város összes taxája (háztartási költsége) a 800 irtot alig haladta meg, — igen tekintélyes összeget fizet adóba. — Tagja volt a kereskedők céhének (cremer bruderschaft), melynek 1520-ban elüljárója lett. 1516-ban vejének Dürnhoffer Konrád apothekáriusnak átadta a gyógyszertárt, 125 írton. A Czottmann-féle votiv képről és hasonmásáról lásd MOE., II. 87. — Czottmann nevével 1522-ben találkozunk utoljára a városi levéltár irataiban. 1532-ben neje: Margit átirat ja egyik házát leánya: Margit és vejc: Hernik Márton javára. Jöhrer Burghardt szintén gyógyszerész, mint azt 1495-ben a levéltár számadási könyve igazolja. 1470 körül már 3 frt adót fizet. 1494-ben Czottmannal perlekedett. Ugyanezen évben közgyűlési tag. Ezen hivataláról feljegyzés van a következő, vagyis 1495-iki, majd az 1499-iki könyvekben is. 1507. évben kielégíti mostoha fiát. Meghalt 1518-ban s özvegye 1522-ben 1 frt adót fizet. Utolsó kassai gyógyszerész e században Bruelle Róbert 1493-ban. Felesége halála után veje: Michael Hammer von Ofen tilalmat tesz (lefoglalja) vagyonának egy harmadára). Még ezen évben megkapja a polgárjogot a városban. 1494-ben házat vett a Ringen 148 magyar írtért. Vállalkozó és erős kereskedő szellemű volt Mária Antal, aki árukért Bécsbe, Pozsonyba, Lipcsébe is eljárt szekerével, éppúgy mint a többi kereskedő s nem is annyira gyógyszereket, mint inkább fűszereket szállított. Az 1557. évben például szekerén több csomag irópapírt, ezer drb citromot, két láda narancsot, 140 font babérlevelet, 100 icce faolajat vitt Kassára. 1562-ben teljhatalmú megbízást ad Jqannes Ambrosius de Mechis Gallerettenek, bátyja fiának örökségi ügyébe? 1567-ben Michael Nordius, sebenicoi dalmata tilalmat tett Mária Antal házára. 1578 március 13-án Pauluska Sámuel Sara (Zara) Mária Antal gyógyszerész segédjét a katonák lecsukatták a török foglyokhoz (türken■ loch), mert nem akart nekik pénz nélkül „giarom“-ot adni. A tanács, polgárról lévén szó, közbenjárt a katonai főhivatalnoknál, de az elutasította a kérést, mondván, hogy ő nagyobb úr a bírónál. Legnagyobb valószínűséggel az előbb említettel azonos az az Antal nevű gyógyszerész, kiről 1519-ben olvassuk, hogy Antal apothecarius és neje, Myld János és Dürnhoffer Eberhard Gerber közt, néhai Dürnhoffer Konrád apothecarius hagyatéka iránt megegyeznek a tanács előtt. 1555-ben tudjuk meg, hogy néhai Schelte Kristóf apothecarius Bártfáról származott, kinek örökségét keresik. 1560-ban az eddigi idegen nevű s legtöbbször idegenből számlázottak között találjuk (Szőke) Bálint gyógyszerész jó magyar nevét, ki ekkor polgárjogot nyert, fizetvén 1 frtot. 1562-ben átengednek neki egy helyiséget a városházán. Utoljára 1570. évben találjuk nevét. Az 1550-es években tűz pusztított Kassán, erre vonatkozik a Stadtbuchnak Scholtz János de Königsperk gyógyszerészről való feljegyzése, midőn is Scholtz pereskedik Tapolczai Ferenccel, hogy a Göncön és Szántón lévő nagyatyai örökségét és Szabó Tamás után maradt szőllejét adja ki, továbbá a kassai házát becsültesse fel. 1569-ben városi tanácsos, kit többekkel a Prágában időző királyhoz küldenek ki, hogy a kassaiakra kivetett 8000 frt adót mérsékelje. Útiköltség fejében a három kiküldött 213 frtot kapott. 1578-ban kötelezvényt ad 140 magyar írtról, melyen Barth Bertalantól, ki kassai születésű volt, megvette a patikát s azt Kassa város fogja megfizetni.
