Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 61 éjjelen meglepett, melyből azonban Isten segélyével valahogy kiláboltam s most már jobban vagyok. Annyit mondhatok, hogy Magyarországban nagy a halandóság s különösen itt Budán s Visegrádon. Buda városában magában állítólag több, mint 16.000 ember halt meg s a járvány még mindig tart . . .“ (Óváry 51.; továbbá Lersch, 158.) — c) Erzsébet királyné folyamodványa a pápához búcsúért a visegrádi Mária-templom- ban állított oltárnak. (A pápai kérvénykönyvben található kivonat kezdete: Elizabeth Regina Hungarie, quod cum propter nimiam pestilentiam regni Hungarie in oppido Wissegrad, in loco habitationis ipsius, in ecclesia beate Marie... sit altare quoddam stb.) Bossányi, II. 379. 194. 1360. Perhardus (Bernát?) medicus, német-visegrádi esküdtpolgár. — Neve említve annak az oklevélnek a bevezetésében, mely arról szól, hogy Kis Jakab, a királyné volt kocsisa, Losonczi István fiának, Dénes mesternek egy házhelyet adott el Visegrádon. (L. Varjú—Iványi, I. 230.) 195. 1360. Heydenricus dictus (de) Lippia, magister in artibus, approbatus in medicina, phisicus illustrissimi principis domini Regis Ungarie, a maga és testvére (Johannes dictus de Lippia) és más hat személy nevében kéri a pápát, hogy összes bűneik teljes bocsánatát adja meg. (Bossányi, II. 378.) Lippia = Lippe német hercegség (régebben grófság, comitatus). 196. 1361. „Apotheca“ szó (= bolt); „apothecarius“ (= boltos) I. Lajos király és Vilmos pécsi püspök egy-egy oklevelében (1. Varjú—Iványi, II. 237., 238., 239.) ismételve ilyen értelemben használva („inter apotekas Wissegradienses“, „Johannem dictum de Bolonya apotekarium“ stb.). V. ö. MOE, II. 78., 79. 197. 1361. Albert (?), Nagy Lajos udvari orvosa. — Nagy Lajos király a megüresedő kalocsai nagypréposti stallumot káplánja és orvosa (phisico suo), Albert (?) váci lector, budai kanonok részére kéri a pápától (Bossányi, II. 398.). Bossányi (u. o. 226.) kifejti, hogy ennek az udvari orvosnak a neve nagy valószínűséggel nem Albert, hanem László és hogy a hibát a kérvény másolója követte el. (Megjegyzem azonban, hogy a kérvényben kétszer is Albertnek van mondva!) 198. 1363. Ferenc mester, Nagy Lajos király orvosa és ügyviselője (fisicus et procurator regalis), mint a király megbízottja s választott bíró szerepel abban a pörben, melyet a pannonhalmi apátság almási birtokának jogtalan lefoglalása miatt Hanthkó mester ellen indított (Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története, II. 138., 491.). Ezen Ferenc mesterről egy 1358-ból való adat: W., II. 178. — 1365-ben ugyanez a Ferenc mester (dilectus et fidelis magister Franciscus, phisicus noster — ahogy a király egyik oklevelében írja) bérbe veszi a pannonhalmi apátság Almás nevű birtokát, melyen a király (valószínűleg Ferenc ajánlatára) nemsokára ispotályt kezd építtetni s az építés vezetésével orvosát bízza meg. Ez az ispotály, ha fel is épült, kevés ideig tehetett szolgálatot, megsemmisült. A század végén Almás Ferenc fiának, Miklósnak, kezén van (Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története, II. 138., 491., 513.). 1367-ben Nagy Lajos hasonló címezéssel említi nevét abban az oklevelében, mellyel a pannonhalmi apátság Almás földét hübér gyanánt átveszi (Hazai Okmánytár, II. 122.). 1372-ben mint Nagy Lajos király orvosa (phisicus) név- leg említve: Tkalcic, I., 243., 501. 199. 1363. Karls Péter városbíró Besztercebányán ispotályt alapít (Linzb. Eg. 22.).
