Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

53

atyját, Andrást, tévesen vette föl a váradi kanonokok sorába. V. ö. Theiner, I. 700., 1060., 547., 853.)

157. 1330. Piacenzai Jakab (Jacobus a Placentia), Róbert Károly és Nagy Lajos udvari orvosa. Ezen Jakabot, mint hájszentlőrinci, majd pozsonyi prépostot említi egy 1330-ban kelt okirat; később Csanádi és zágrábi püspök. Thuróczi Jacobus Longobardusnak nevezi, ki diplomáciai küldetésben (Endre megkoronázása és házassága ügyében) Sziciliában járt. Nevét említve találom még az egri káptalannak egyik 1332 május 14-én kelt okiratában, mint „Jacobus prepositus Posoniensis comes capellae et fisicus domini regis“-t (Anjouk. Okmánytár, II. 594,). Ortvay (III. 204,) szerint 1331 január 6-án lett pozsonyi prépost, két év múlva Csanádi, majd 1343-ban zágrábi püspök; 1348 október 16-án halt meg. A róla szóló forrásokat legrészletesebben Ortvay sorolja fel. (V. ö. W., II. 65., 178.;

III. 217., 230.)

158. 1332. János orvos és kalocsai kanonok. (Monum Vatic. I. 175. — Wertner, Száz. 1893. 605. után adom.)

159. 1332. Gekmin mester. — Ibur fia István és Gerbord fia András esztergomi kúriáikról és némely hontmegyei birtokukról szóló okleveleiket átadják Gekmin mester kir. gyógyszerésznek. (Anjoukori Okmánytár,

IV. 647.; W eszprémi, IV. 270—274.) 1333-ban Gekmin megveszi István és András barsi nemeseknek Bagátfölde, Mocsudfiamihálfölde és Parlag nevű birtokait. (Monum. Strig, III. 225.) 1335-ben Gekmin királyi gyógyszerész letartóztat néhány tolvajt s a honti főispánnak adja át őket. (Wertner, Száz. 1893. 605.) 1342-ben I. Károly gyógyszerésze, Gekmin mester, Márk esztergomi éneklő kanonok szászi és kántorszászi birtokaival elcserélte (in concambium dedit) az ő esztergomi szőllejét. (Monum. Strig., III. 486,. 487.) 1344-ben Miklós nádor bizonyítja, hogy Gekmin mester kir. gyógyszerész (magister Gekminus apotecarius domini regis) Klára asszonyt, ki előbb ezen gyógyszerész egyik rokonának felesége volt, de attól elvált. tJjlak nevű birtokra nézve 70 márkával kielégítette. (L. Anjoukori Okmánytár, IV. 645., 647.; Wertner, Száz. 1893. 605.; hibás utalással!) Bar adtai (I. 56.) szerint „németajkú ember lehetett, mert a neve az ősbudai Kekk- mann családi név ellatinosítása“. (?)

160. 1332. Pál mester, orvos, nagyváradi kanonok és főesperes. Lehetséges, hogy ugyanaz a Magister Paulus, ki mint Kálmán herceg nevelője ismeretes. Ez a Kálmán herceg Róbert Károly király természetes fia volt s már 20 éves korában Győr püspöki székére emelkedett. (L. róla Bunyitay: A váradi püspökség története, II. 74., 76.)

161. 1334. Szt. Kozma és Damián emléke. — A MOE, II. 85—86. old. megemlékeztem róla, hogy több helynevünk még ma is őrzi ennek a két nevezetes gyógyító szentnek az emlékét. Most Csánki munkájában (III. 73.) olvasom egy 1334-ből való adatban a két szent nevét („villa Cosme et Damiani martirum“, Zala-Lövőtől délre); de ezenkívül még Zenthkozma- damyan (1425-ben Biharmegyében; Csánki, I. 624); predium Zenthkozma- damyan (1436-ban Komárommegyében, u. o. III. 514.), Zenthkozmadamyan (1480-ban Hevesmegyében, u. o. I. 71.) stb.

162. 1334. Pestis. — a) „Anno 1334. ist so ein gros Sterben gewest (a Szepességben), das auch die lebendigen kaum haben können die todten begraben.“ (Hain Gáspár lőcsei krónikája, 1910., I. 12.) — b) „Tam saeva pestis grassata est (ugyanott), ut vivi vix suffecerint sepeliendis mortuis.“ (A Leibitzer-féle krónikában; Wagner, II. 47.)