Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
54 Magyar orvostörténeti adattár 163. 1335. Tiborc orvos megveszi, majd eladja Miklós volt nádornak a Zalamegyében fekvő récsei birtokrészt. (Wertner, Száz. 1893. 605.) 164. 1337. A johanniták óbudai szt. Lélek-kórházát (Ratzinger szerint) ebben az évben alapították, de más adatok szerint már 1330-ban megvolt és Ortolfus mester volt a főnöke. Valószínűleg a szentendrei út mentén, az amfiteátrumon túl az út másik oldalán feküdt, a felső meleg forr ások, illetőleg egy vízgyűjtő (ortus, caput aquae calidae) mellett. Ez az ispotály valószínűleg a mohácsi vész után szűnt meg. Részletesebben szól róla: Brüll, 27. 165. 1338. Sebészek. — Alexander cirologus nevét és birtokát (Somogy- megyében, Gyog nevű birtok közelében) említi a veszprémi káptalan egyik okirata: Anjou Okmánytár, III. 1883. 450. 166. 1338/9. Pál mester, pataki plébános, királyi orvos (physicus domini regis). — Beke Jánossal és Feuldric fiával, Lászlóval viselt pőrében van róla szó (T. T., 1900. 399. és Zichy Okmánytár, I. 564.: „vir discretus magister Paulus noster plebanus“). 1339-ben fivérének, Jánosnak ajándékozza királyhegyi szőllejét. (Wertner, Száz. 1893. 605.) 167. 1340. Pestis. Johan van Lebecke. — Sudhoff említi, hogy 1340-ben (? esetleg 1360. vagy 1440.) egy Johan van Lebecke (= Hans aus Lübeck) nevű német orvos (magister) működött Magyarországon (1. Arch. f. Gesch. d. Med. XVII. 1925. 263. és XIV. 1922. 8.), kitől egy „jó recipe“ is maradt fenn a pestis ellen. Ez következőleg hangzik: „Eyn gude arzenye vor die pestilencie. Nem Vij (hét) bifosz bledder vnd holderr bledder alse vili vnd wissen ingeberr eyn halbess lóit derr woll gestoissen sy vnd stoiss diese bledder vnd jngeberr vnderr eyn anderr vnd sighe es mit wynne durch eyn duch, drinck nähen morgen nüchter dar nacheynander dar van szó emnach dich dye sucht nit ankommen. Dyse arzenye ist bewerdt yn Vngern van Menister Johann van lebecke, da man schreiff nach gotz gebort dusent CCC° vnd xl iar; werr disse arzenige deit der genass.“ 168. 1341. Cellini Jakab mester. — Róbert sziciliai király rendelete Cellini Jakab mester (Magister Jacobus de Cellino cirurgicus), Róbert Károly magyar király udvari sebésze és familiárisa bizonyos évi províziójára vonatkozó követelésének kielégítése tárgyában. (Anj. Dipl. Emi., I. 406.). 169. 1342. Fürdők. — Báthori András nagyváradi püspök egy meleg fürdőt adományoz a váradi klarisszák klastromának, mely fürdő Várad- Velencén a „híd mellett“ van; („item quandam termám seu stubam balneatoriam circa pontem in vico de Venetiis nostris cum expensis in fundo emptam et in aedificiis constructam, similiter contulimus conventui“ stb.). A püspök a fürdő helyiségét meg is nagyobbítja, hozzá vásárolván egy szomszédos telket Miklós deáktól. (Bunyitay: A váradi püspökség története, II. 489., 494.). 170. 1342. Lepra. — Poklosok háza (domus leprosorum) Nagyváradon (a mai megyei közkórház helyén, akkor a városon kívül); Báthori András püspök alapító oklevelében: „vineam nostram Luka dictam supra domum leprosorum sitam... dividi fecimus in duas partes“ stb. Lásd: Bunyitay: A váradi püspökség története, II. 288, 494, 489. 171. 1343. Menyhért (Meynardus), Drugeth Vilmos (Wyllermus) nádornak és özvegyének, Mariafolyenek, orvosa, Visegrádon házat akar építtetni. (Wertner: Száz,. 1893. 606. és Zichy Okmtr., XII. 14.)
