Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
52 Magyar orvostörténeti adattár noster“, (i. e. civitatis Coloswariensis). Neve említve: Jakab, Oklevéltár, I. 258. 152. 1324. Királyi orvos. — Róbert Károly idejében a titeli prépost egyszersmind udvari orvos volt. Mikor Róbert Károly királynak 1324-ben László nevű fia született, a pápa ezen prépost és udvari orvos útján üdvözölte a szülőket. (Pór, 7.) 153. 1325. Berchtold (Bertold, Perchtold, Prehtold, Perectoldus, Perettoldus) mester, sebész. — Róbert Károly Wst nevű helységet (a Dudvág folyó közelében) udvari orvosának, sebészének (tirodicus, cirolicus) Magister Prehtoldusnak adományozza. Ezen (valószínűleg olasz) orvos neve sokféle alakban fordul elő okmányainkban (v. ö. Anjoukori Okmánytár, II. 198., továbbá W'., II. 65.). 1330-ban ugyancsak Róbert Károly azt az esztergomi házat [palatium], melyet a felségsértő Pétertől, Márton fiától elvettek, orvosának, Berchtoldnak adományozza és meghagyja az esztergomi tanácsnak, hogy ezen adományról szabadalomlevelet állítsanak ki B. számára. (Monum. Strig., III. 167., 168.) 1331-ben B. (Perectoldus), a király orvosa, ötven márkáért megveszi bajoni Egyed comes borkúti szöl- lejét (Monum. Strig., III. 191.), de már a következő évben eladja azt Tamás mesternek, csókakői és gesztesi várnagynak (u. o., 203., 204., 211.). 1332-ben Pertold (Perettoldus) mester, Róbert Károly sebésze (cirolitus seu medicus regis Karoli), esztergomi polgár, ennek felesége és fiai, Tamás gesztesi és csókakői várnagynak egy szőlőt elörökítenek (Anjoukori Okmánytár, II. 581.), s ezt a király még abban az évben megerősíti (u. o., 615.; ebben az okmányban ismételve „Prehtoldus cyrogitus noster“ néven említ- tetik). Fiairól, illetőleg ezeknek Neszmély melletti birtokáról szó van még egy 1339-ből keltezett oklevélben, melyben mint Pyrohtoldus, condam cyro- licus említtetik, tehát ez évben már nem élt. (Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története, II. 494.) 154. 1329. A pécsváradi monostorhoz tartozó ispotály (domus hospitalis) kibővítését Róbert Károly elrendeli. (Linzbauer, I. 110.; jegyzet.) 155. 1329. Hévvizek. — Buda és Esztergom meleg forrásait a 11. század elejétől fogva többször emlegetik, mint jövedelmezőket, sőt a budaiak tizede miatt pör is folyt az esztergomi keresztesek és a veszprémi káptalan közt. 1329-ben a két pörös fél megfelezte a tizedet. 156. Eugubioi András mesterre vonatkozó rendeletéi XXII. János pápának: „magistro Andree, nato quondam Mancii de Eugubio, clerico, medicinalis scientiae Professori, ex consideratione Caroli regis Ungarie, canonicatus in ecclesia Strigoniensi vacans confertur“ és „Cum magistro Andrea de Eugubio physico dispensatur, ne ad sacros ordines se facere promoveri, usque ad triennium teneatur“. (Avignon, 1330 november 2. és u. o. 1332 február 24.) Tkeiner: Monum. Hung. Hist., I. 530—531. és 547. — Monum. Eccl. Strigon., III. 181., 203. Két évvel később ugyanaz a pápa (már mint a magyar király orvosát) sárospataki plébánossá nevezi ki s egyúttal feloldja azon kötelesség alól, hogy folyton plébániáján tartózkodjék. Később a királyné orvosa lett s VI. Kelemen pápa a királyné kérelmére váradi kanonokká nevezte ki. (Bunyitay: A váradi püspökség története, II. 90.). 1345-ben Erzsébet királyné kéri a pápát, hogy kedvelt orvosának (dilecti phisici sui), Eugebioi (!) Andrásnak, törvénytelen fia, László számára a váradi egyház kanonokságát és praebendáit engedélyezze. (Bossányi, I. 114., hol a jegyzetben az áll, hogy Bunyitay, II. 90., az illető bulla hibás címzése folytán nem Lászlót, hanem
