Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 5L mányozta, egyúttal Badenben (Aargau kantonban) kórházat alapít. (Martin: Deutsches Badewesen in vergangenen Tagen, 323.) Lásd továbbá: Neue Zürcher Zeitung, 1927., VIII. 10. (Ismertetés Wehrli Ida zürichi értekezéséről: Off. Medizinalwesen der Stadt Baden in Aargau, 1349—1798. Á.gnes bátyja, habsburgi Albrecht, 1349 aug. 3-án jóváhagyja a kórház alapítását, melyet „unser liebe Swester vrow Agnes wilent chuniginn ze Ungern gepown hat.“) 145. 1312. Medicus in physica. — Medicus in fisica teneatur medicare omnes personas... dominum comitem... et salanatas /bérlők] comitis et eorum familias.“ (Bartal a Magyarországi Latinság Szótárában 414., helytelenül „tiszti orvos“-nak fordítja.) V. ö. MOE 101., 112.; 103., 110. 146. 1314. Petrus medicus de Castro Hedrici (hédervárabeli). A pozsonyi káptalan által 1314 április 24-én kiállított okiratban van említve (egyik rokona megöléséért vérdíjat kap); lásd Monum. Strig. II. 695. 147. 1316. Olasz Benedek (Benedictus ab Italia) Károly Róbert király sebésze (cirolicus), nyitrai prépost, a Deméndy-család egyik őse (W. III. 64.). Fivérei: Bertalan és Miklós szintén orvosok voltak, amaz Pozsonyban, ez pedig Budán. (Talán az utóbbi az a Miklós mester, orvos, kinek a budai jogkönyv föl jegy zése szerint Budán, Nagyboldogasszony temploma, vagyis a mai Mátyás-templom közelében háza volt. — Ugyancsak Budán, a Szentháromság-tér délnyugati sarkán, a mai Tárnok-utca végén állt a városháza, melynek közelében voltak a kiskereskedők boltjai [a Arara-ok] és a gyógyszerészek boltjai, melyek közül az egyik, mint sarok- ház, a Nagyboldogasszony temploma felé épült.) A cirolicus-szóról megjegyzem, hogy a sebészek neve a régi magyar- országi latinságban igen különböző és változatos volt. A ma is élő chirurgus néven kívül a középkorban és az újkor elején a cirurgus is elég gyakran használatos,1 de azonkívül még a ciroicus, cirolicus, cirolitus, cirosicus, tirodicus, ciroicus, cirugicus, cyrogitus, ciruichus, barbitonsor és barberius névvel is, találkozunk.2 Ezen utóbbinak közvetetlen leszármazottja a magyar barbár, barbély és borbély. 148. 1322. Emberölés. — „Interfectionis casu, quia vergit ad sanguinem, conventus Pécsváradiensis denegat inquisitionem contra praepositum Dömösiensem.“ (Zichy cs. okmánytára, I. 212.) Hasonlóképpen a székes- fehérvári káptalan is (u. o. 211. és Monum. Strig., III. 10.). 149. 1322. Fürdösök. — Erzsébet asszony, György fürdős (balniator) özvegye, felhévizi házát Becsei Imre lévai várnagynak hagyományozza. (Anjoukori Okmánytár, II. 58.) 150. 1323. Ispotály Matheócon (Szepesmegyében). — Ekkor keletkezett ottan a szt. János-egyesület (Johannis-brüderschaft) az ispotály gyá- molítására, melynek célja és szervezete hasonló volt, mint a német városainkban több helyen található szegény-egyesületeké (elende bruderschaft; 1. ezt). 151. 1323. Meyerleyn János med. dr., kolozsvári plébános. „Honorabilis vir dominus doctor in medicinis Johannes Meyerleyn de Cionno plebanus 1 1552-ben Ferdinánd király, mikor értesül Nádasdy Tamás betegségéről, Pozsonyba hívja őt, ahol majd a király orvosa, Péter doktor és cirurgusa fogják kezelésbe venni. (Batthyány Ferenc levele Nádasdy-hoz az Orsz. Levéltárban.) 2 Róbert Károly idejében élt egy Perectoldus (— Berchtold), „cirolicus regius“. Nádasdy Tamás Ferenc csepregi sebészt (barberium chepreginum) Sárvárra küldi, pro cura Dominae Vaivodissae, aki ottan, cum alijs barberiis, consiliu- mot tart. (Orsz. Levéltár Perneszith levele Nádasdy Tamás-hoz, 1555. január stb.) 4*
