Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 49 font dénárral adósa. 1483-ban február 20-án Gailsam Albert végrendeletében említve van Lőrinc gyógyszerész. 1492-ben György patikárus városi tanácsos jelen van Ochs Pál és Wildffewr Tamás városi kamarások elszámolásainál. 1484-től 1501-ig sűrűn találkozunk Schaneberger György gyógyszerész nevével. Ö igen nagy bizalomban álló egyén volt, mert egyre szólítják fel végrendeleti tannul. 1484 március 10-én tanú Karner Jánosnál. Ugyanez év november 30-án Schiesser Ilonánál, a következő 1485. évben Ötvös János nejénél, Margitnál, 1500 október 2-án Schwarzwald Katalinnál, 1501-ben augusztus 13-án Pisentzer Bálintnál stb. De a későbbi évekből is számos gyógyszerész nevének emléke maradt ránk, 1501-ben György gyógyszerészé, ki városi tanácsos; 1503-ban, október 23-án Gilgen gyógyszerész neve említtetik Pair Mathes végrendeletében; 1504-ben György gyógyszerész engesztelő fürdőt alapít; 1504-ben november 3-án Gilig gyógyszerész és Geringschaurberger gyógyszerész említvék György gyógyszerész neje, Borbála végrendeletében. 1505 október 13-án Egidius gyógyszerész tanú Pék Tamás végrendeletében. 1508-ban György gyógyszerész városi tanácsos. 1508-ban, március 15-én Gilig gyógyszerész tanú Schuster Miklós végrendeletében. Ugyanő említtetik 1509-ben is. 1514-ben, november 8-án Gilgen gyógyszerész tanú Voit Frigyes neje Katalin végrendeletében. 1516-ban, április 19-én Gilig gyógy szerész említtetik Ihersperger Borbála végrendeletében. 1520-ban, április 24-én Egidius gyógyszerész meg van nevezve Vischering Dorottya végrendeletében. 1524-ben Gilgen Mair gyógyszerész jelen van Dorner Farkas végrendelete szerkesztésénél, amiért az neki 2 forintot hagyományoz. 1529-ben Ágoston gyógyszerész végrendelkezik ingóságairól. 1537-ben a fent említett Egyed gyógyszerész tehermentes gyógyszertárát Stettner Lipót nevű szolgájára hagyja, házát, készpénzét pedig kegyes alapítványokra szánja; kikötötte, hogy Stettner Lipót egy éven át ingyen adjon gyógyszereket szegény vándorlegényeknek. Abból, hogy sem az 1379., sem az 1434. évi adókönyvben egyetlen gyógyszerész sincs fölemlítve, azt következtethetjük, hogy a patikák csakis a belvárosban voltak. Számuk a 14. és 15. században kettő volt, egyik a Rákhoz, a másik az Arany gr iffhez címezve, de egyiknek sem ismerjük az alapítási évét. (Csak Vámossy után állítom ezt, ki valószínűleg Rakovszky után állít.) A többi gyógyszertárt illetőleg tudjuk, hogy a Fekete sashoz címzett 1608-ban, a Fehéroroszlánhoz címzett 1727-ben, a Szt. Háromsághoz címzett 1694-ben lett felállítva. Hogy a német minta szerint berendezett középkori gyógyszertárban nemcsak gyógyszereket, hanem nyalánkságokat, ú. n. confecteket, mécseket, gyertyákat, fáklyákat is árultak, azt többrendbeli feljegyzés bizonyítja.1 így tudjuk, hogy a városi kamarás elszámol a patikában vett confekt, édességek, viasz, szagosító víz és fáklya után.2 Az úgynevezett marcipán, 1 Így olvassuk az 1540. évi számadókönyvben: kauft den Herrn 1 Pf. konfekt aws Rathaws per 3 Sch. Az 1568. éviben: Chamerer zalt Albrechtén appoteker das er Im vorigen Jar ins Rathaws grün und Rot wachs, Pilsenzeitei, Trotfisch, Spira vasser, und Lawandl wasser gehn und die Skatl zwir In der Ratstuben mit konfekt gefüllt, das pracht 5 Th. 2 Sch. 2 Az 1477. évi számadókönyvben olvassuk: Item am Pfinztag nach Nativitatis Marie vnb ain windlicht, das her Heidmann und Kaspar Hörndl genomen haben von den appoteker, darumb hab ich geben 75 d. — Az 1482. éviben pedig Freitag vor Johannis Babtiste hab ich von den Appoteker kawft 6 windlichter per 2 fl. do mit man unsem gnädigen Herrn den Kunig bei der nacht als er von dem Heer herüberkhomen, geleucht hat. Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 4
