Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

476

Magyar orvostörténeti adattár

d) Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról és a betegségek gyógyításáról. (Tört. Tár, 1894., 385.) Érdekes adatok a 17. századbeli magyar sebészekről, („bujdosásuk“, műhibák elbírálása, intelligenciájuk, magyar gyógy szeme vek, stb.).

f 1673. (17. század.) Patikaládák. — Bornemisza Anna fejedelemasszony 'patikaládájában többek közt emberkoponya-por, drágakövek pora, szarvas szívének a csontja, márciusi nyúlszem, Ábel vére stb. is volt. Ezek a patikaládák gyakran arannyal, ezüsttel bevont, díszes drága ládácskák voltak. Pálffy István (1621.) úti patikaládáját 1200 forintra becsülték. Thurzó Borbálának atyja kincseiből jut egy ezüstös. (V. ö. K. Papp Miklós: Tört. Lapok, I. 319. és Thallóczy: Apafi, 30.) Rozsnyay Dávid írja fogságából (3 679?) haza a feleségének, hogy küldje el neki az orvosiskátu- lyát, de előbb egy kis jóféle terjéket is tegyen bele (T. T., 1883., 159.) Bánfi György erdélyi gubernátor patikus ládácskájáról u. o. 1882. (500.). —

Bethlen Miklós írja (Önéletírása, 522.): „Volt egy kis patikaládám is, melyből mind nékem, mind más főrendeknek leghasznosabbnak tapasztaltam

89. Erdélyi patikaláda 1760-ból. (Orient után.)

Syrupum ribesiorum, citriorum(!) et rosarum, Spir. salis vitrioli, nitri et Pulveres margaritarum, coralliorum, etc. Reánk esvén a rossz víz miatt Debrecen s Kálló táján a vér (= dysenteria), magamnak is, más uraknak is kivált a Spiritus vitrioli és a Syrupok használtak; a községnek én praescribálám a sült csermakkot nagy haszonnal.“ Tököly Imre ingóságainak német nyelvű összeírásában is ott szerepel a patikaláda („Appo- tekl oder Gwirtzlad“). Gróf Esterházy Miklós (1629.) patikaládájában gyöngyvíz és fahéjvíz (T. T., 1900., 47.) Brandenburgi Katalin (1635.) patikaládájában levő „eszözök és szerszámok“ (gyógyszerek stb.) 62 gira ezüstöt nyomtak. (Adalékok Zemplén vm. történetéhez, V. 87.) II. József (1785.) megtiltja a külföldi patikaládák importálását (Linzb., III. [1.] 150.1 — Az olejkárok is patikaládában hurcolták az ő készítményeiket. (Egy ilyen tót eredetű, b. Eötvös Loránd ajándékozta patikaláda van a Nemzeti Múzeum birtokában és magában is láttam évek előtt ilyen olej- károk-használta patikaládát a turócszentmártoni tót múzeumban.) A budapesti kir. orvosegyesület 1907. évi évkönyvében (193. old.) olvasom, hogy ezen egyesület birtokában is van (vagy volt) egy patikaláda. Egy Rákóczi korabeli „úti gyógyszertár“-ról, melyen szintén a szokásos patikaláda