Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

477

értendő, Bartal tesz említést a Magyarországi Latinság Szótárában (39. old., apothecula itineraria cum vitrellis crystallinis et pyxidibus stanneis).

Hogy a lege artis fölszerelt patikaláda milyen gyógyszereket tartalmazzon, arra nézve Perliczy (Medicina pauperum, 7.) ad bővebb utasítást, többek közt ezeket írván: „Kiváltképen várakon, domíniumokon és falukon, az cselédes gazdák egy kis „házi patikátskát“ készítsenek maguknak s ennek tartalmát évenkint megújítsák, mint ahogy ezt külső országokban is teszik a jó gazdaemberek. Egy ilyen kis „bótotskában“ (= apothecula; bolt = apotheca, lásd MOE) a következők legyenek: 1. desztillált vizek, 2. speciesekből készített ecetek, 3. nehány spiritus és „erős vizek“: rozmarinvíz, erőtelen terhes asszonyoknak való fűszerszámos víz (kinder- balsam), fodormentavíz, mádravíz stb., 4. liktáriumok, szirupok, cukorkák, 5. klisztirnek való speciesek, 6. herbathénak való speciesek, 7. vér90. Patikaláda (házi patika) 1800-ból. A Székesfővárosi Múzeum gy üj temény éb ől.

tisztító speciesek (hánytatok, izzasztók, aranyér — aurea vena — elleni szerek, köptetők), 8. gyógyszeres borok (vina medicata).

A patikaládák használata ősrégi időkre megy vissza (v. ö. Castig- lioni: Storia della medicina, 62. old., hol egy K. e. 18. századból való egyiptomi patikaláda képe is látható). A külföldi, különösen itáliai, 17—18. századi patikaládákról egy másik olasz szerző, Pietro Capparoni írt egy képekkel is illusztrált kimerítő értekezést (Le farmacie portatili dei sec. XVII. e XVIII.: Rivista di Storia déllé Scienze Mediche e Naturali, 15. évf., 1—2. szám, 1924.), melyben különösen érdekesek az egykorú nyomtatott gyógyszer-használati utasítások, üvegedények, terra sigillata-pasz- tillák stb. fényképes hasonmásai. Értekezése végén a mai idők patikaládáit is megismerteti, például azokat, melyeket az angol Borroughs és Wellcome-cég hoz forgalomba utazók, expedíciók stb. használatára. A külföldön (Svájcban, stb.) használt, de valószínűleg hozzánk is elkerült régi patikaládákról 1. még Reber cikkét: Pharmaz. Post, 1910., 509.

1674. (17. század.) Kórházak. — a) Az eperjesi kórház képe a 17. században. Lásd: Szilágyi, M. N. T., VII. 436. (Egykorú metszet.) — b) A nagyváradi kórház („hospitale“); Hoefnagel rajza az Apponyi-féle metszet- gyűjteményben (Nemzeti Múzeum). Az olasz várostól (suburbium Itali-