Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 31 orvostörténeti érdekkel bírnak (v. ö. Fr. Schmoll: Die heilige Elisabeth in der bildenden Kunst. Marburg, 1918.); így pl. a Valloques munkájában: „La vie de Saincte Elisabeth fille du roy de Hongrie“ stb. (Páris, 1645.) látható, Mathieutől való, szép rézmetszetet és egy még régibb (1480—90 közt készült) képet, mely a legrégibb s legritkább fémes metszetek közé tartozik (a bajor királyi Kupferstichkabinettben). A British Museum egyik régi breviáriuma (az ú. n. Dent-breviárium) a szentet mint öreg nőt tünteti fel, jobbjában kettős koronával (ismertetését Kari Lajostól lásd Gragger Róbert: Philologiai dolgozatok a magyar-német érintkezésekről, 1912.). Figyelmet érdemel még id. Holbein (1473—1524.) képe a müncheni régi képtárban (szt. Erzsébet betegek közt), továbbá a Pepyn Márton (1575—1642.) fametszete (szt. Erzsébet betegeket ápol), Murillo gyönyörű madridi festménye (bél- poklosokkal bánik), egy 16. századi francia kép (szt. Erzsébet és a béna ember) Saint-Étienne du Montban s egy érdekes 16. századi faszobrocska Brúnón roueni orvostanár birtokában (szt. Erzsébet apácaruhában, fején koronával, jobb kezében erszény, baljában kenyér, melyet a mellette térdelő bélpoklosnak nyújt, ki balkarjával rövid botra támaszkodik, atrofizált, illetőleg amputált alsó végtagjai miatt. Jellemzők a beteg arcán s különösen orrán, a lepra nyomai; a kis szobor hasonmását, mely emlékeztet a Richet könyvében [288.] látható, 1400 körüli időből, kölni mester kezétől való képre, lásd az Aescu- lape 14. évf., 1924., 1. számában). A magyarországi emlékek közt különösen értékesek (művészeti szempontból is) a kassai dóm főoltárának 12 remek középkori szárnyképe és kőből való dombormű vei (v. ö. Díváid, 91. 142.). A régi mestereknek szt. Erzsébetre vonatkozó képei részben megtalálhatók Richet könyvében (274—313.), a lepráról szóló fejezetben, nemkülönben Tarczai Györgynek remek kiállítású munkájában: Az Árpádház szentjei (1930., 97—132. old.). — A szt. Erzsébetről szóló legrégibb magyar nyelvű legendát („Dychewseges zent Ersebeth azzonnak innepeeről, ki vala Magyary Andre kyralnak leanya“) 1. az Érdy-kódexben (Nyelvemléktár, V. [1876.] 476.). 55. 1234. Fülöp, II. Endrének olasz orvosa, ki a király harmadik feleségével, estei Beatrixszal, jött hazánkba. Fontos szerepe volt (a király halála után) az ellenségeitől szorongatott özvegy Beatrixnak külföldre szöktetésében (Wertner, Száz. 1893., 600. és ugyanattól: Az Árpádok családi története, 433.). 56. 1234. Lepra. — „Inde vero vadit [meta] iuxta unum Erezthwen per longum, in termino cuius descendit ad quandam cavernam, que vulgo 17. Szt. Erzsébet leprás beteget füröszt. (A kassai dóm főoltárának egyik képe.) 15. század.
