Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

32

Magyar orvostörténeti adattár

poklos verem nominatur.“ (II. Endre egyik okiratában. Monum Strig. I. 306.).

57. 1234. Ispotály. Xenodochium. — A bácsi kórház és szegényház Gergely pápa rendeletéből a cisztercitáknak adatik át. Fejér Cod. III. (2.) 384.

58. 1236. Lepra. Leprosoriumok. Szt. Lázár lovagjai. — A szt. Lázárlovagoknak ebben az időben már mindenfelé voltak domicilium jaik Magyar- országon. Schier említi a könyvében (Buda sacra sub priscis regibus, 65.), hogy a tihanyi apátság félszigetén (leporarium) egy harmadrendű szerzetes- rend ápolta a leprásokat s ezek a szerzetesek valószínűleg innen kerültek a Margit-szigetre (a nyulak szigetére, insula leporum; összefüggés a leprosorium és a leporarium közt?). Az első leprosorium (Budán) szintén a szt. Lázár-lovagoké volt, a mai Szép Juhászné fölött, egy kis templom mellett, mely az ispotállyal együtt még 1390-ben is az ő birtokukban volt (Schier u. o. 67; Ratzinger: Az egyházi szegényápolás története, Brüll 14. után idézve, hol arra is utalás történik, hogy a gyászmagyarok vagy szt. Lázár szegényei legendája hogyan került kapcsolatba a szt. Lázár-lovagokkal?).

59. 1238. Keresztesek ispotálya. —

IV. Béla a fehérvári keresztesek ispotályának (domus hospitalis) adományozza a győri és esztergomi fürdőt. Az utóbbiról azt mondja, hogy „balnea communia in Strigo- nio, quae fecit fieri Avia nostra, bonae memoriae Domina Anna.“ (Fejér Cod. IV. [1.] 104.). Ezen

keresztesekről s általában az Árpádkori keresztesekről számos adat található Kovács Nándor névmutatójában az Árp.-hoz (sub „Cruciferi“, 173. old.). L. továbbá: Linzb. Eg. 65.

60. 1238. Az ország összes ispotályait fölmentik a bortized alól (Fejér Cod. IV. (1.) 135.

18. Szt. Erzsébet és szt. Agnes, egy amputált lábú, kézi mankós, atrófiás bélpoklos beteggel. A bártfai Mindszent-oltárról. 1460 körül. (Tarczai György után.)

61. 1240. Ispotály Egerben. — IX. Gergely pápa leiratot intéz az egri ispotály igazgatójához melyben hivatkozva arra, hogy ezt az ispotályt egyes püspökök beneflciumképen világi papoknak engedték át, kizárva belőle a betegeket s szegényeket, holott ez a (szt .Jakabról nevezett) hospitale kizárólag a betegek és szegények ellátására lön hajdanában alapítva: megerősíti Kilit egri püspöknek azt az intézkedését, hogy az ispotályt eredeti kórházi rendeltetésének visszaadta (Theiner: Monum. vet. hist. Hung. 1 175; Fejér Cod. dipl. IV. (1.) 190; Katona: Hist. erit. V. 879.). Ezen szt. Jakab-kórház keletkezése legalább is az 1150. év tájára tehető, ha nem régebbre. A kórház az egri vár tájékán az ú. n. cifra kapuhoz vezető utcán