Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 44b szultán hat „főlovat“, szép kóesagtollakat, ambrát, perzsa szőnyegeket és őeznas-köveket (így írja hibásan Thurzó lev., II. 311., kérdőjelet téve utána; egészen bizonyos, hogy bezvár-nak vagy bezoár-nak olvasandó; v. ö. MOE, II. 248.) küld a magyar királynak. 1644-ben Maurer Mihály, I. Rákóczi György követe, írja a fejedelemnek Konstantinápolyból, hogy a szükséges gyógyszereket megvette, továbbá egy szép bezovárt is 32 talléron. (Beke és Barabás: I. Rákóczi György és a porta, 1888., 736. V. ö. MOE, II. 34.) Bethlen Gábornak közvetlenül halála előtt bezoárt adnak be az orvosai. (Mikó, I. 142.) Különösen becsülték a keleti bezoárt, mely állítólag* nem más, mint a Perzsiában és Szíriában élő bezoárkecske (Capra aegagrus) és a gazella (Antilope Dorcas) gyomrában előforduló golyó- vagy tojásalakú konkrétum. A nyugoti bezoárt a délamerikai (perui) Auchemia vicunna szolgáltatta s ez ásványos anyagokat is tartalmazott, míg a keletinek tisztán organikus alkotórészei (eholesterin, epefestékek stb.) voltak s ezek jórésze tisztán epekövekből állott. A német bezoár zergék szőrkonkrementuma volt. Az arabok azt tartották, hogy szarvasokban is található, még pedig a szemük szélén keletkezik, mert az öreg szarvasok, hogy a beleikben élő férgeket elhajtsák és megöljék, kígyókat esznek (1. alább a Lonicer-féle képet), hogy azonban a kígyók mérge ne ártson nekik, vízbe mennek s nehány napig, míg t. i. a méregtől egészen meg nem szabadultak, benne maradnak; eközben mézgához hasonló anyag szivárog ki a szemükből, mely megkeményedve, a jóféle bezoárt szolgáltatja. Egy negyedfontos ilyen bezoárkőért Indiában 2000 livret adtak; érthető tehát, hogy mesterséges utánzatok gyakoriak voltak, például a Bezoár de Goa-1 agvagból és tragacantha-méz- gából gyúrták egy kevés mosusszal és ambrával meg- szagosítva (Fühner: Bezoar- dische Steine. Janus, 1901.), kivált a zsidó házalók (v. ö. MOE, II. 34.). Igazán csodálatos az emberek korlátolt hiszékenysége, mely évszázadokon át aranynál jobban fizette és becsülte ezt a bélkonkre- mentumot. Laurens Catelan külön kötetet írt róla (1623.), melyben többek közt azt mondja, hogy: „Dieu n’a pás départy au monde un plus excellent, plus certain et plus efficacieux antidote contre toutes sortes de venins et de maladies contagieuses.“ Páré Ambrus már nem becsülte semmire. Egy ízben IX. Károly Spanyolországból kapott egy bezoárkövet, mint afféle általános ellenszert a mérgek ellen, melyektől annyira féltek a régmúlt idők uralkodói. Páré ajánlotta, hogy tegyenek vele kísérletet egy szakácson, kit lopás miatt akasztófára ítéltek. Beadták neki a mérget s utána a bezoárt, — de bizony a delinquens, irtóztató szenvedések közt rövidesen elpusztult. (Ez esetet, Páré saját szavaival, részletesen elmondja A. Franklin: Les médicaments, 1891., 157.) 1603. (17. század.) Városi orvosok. E század elején a három fő bányaváros (Körmöcbánya, Selmec- és Besztercebánya) egyetlen közös orvost tartott, közös költségen. Az orvos rendesen Körmöcbányán lakott, de később Selmecbánya azt kívánta, hogy lakjék náluk, mert úgyis ott van a patika s ecélból ingyenlakást ajánlottak neki. A három város 150 tallért fizetett a közös orvosnak. (Ernyey: Bány.) 1604. (17. század (vége). Megyei (tiszti) orvosok. — Abaújmegyében Hrenisch Sámuel volt az első megyei tiszti orvos, kinek 1701-ben évi 84. Hogy készül a bezoár? (Lonicer 1582-iki füves könyvéből.)
