Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
446 Magyar orvostörténeti adattár 100 renes (rajnai) forint fizetése volt, de azonkívül 12 köböl búzát is kapott és köteles volt a megyei tisztviselőket ingyen kezelni (a gyógyszerek árát külön felszámíthatta). A gyógyszerek elkészítésére külön engedélyt kapott. Az erre vonatkozó megyei jegyzőkönyvet szószerint idézi: Tört. Közi., II. 177. (Szinnyei nem említi ezt a Hrenischt; lehetséges, hogy nem is volt medic, doctor, annál inkább, mert a jegyzőkönyv is csak „medicus Sámuel Hrenisch“ néven említi, a doktori cím nélkül.) Székhelyéül Szepsi városát jelölik ki. 1605. (17. század.) Természettudós-orvosok. — A 17. és 18. században legjelesebb orvosaink választott tagjai voltak a német Academia Naturae Curiosorum-nak, ami nagy kitüntetésszámba ment. „Huiuscemodi honor tam eximius non confertur nisi viris ingenii acumine, doctrinae excellentia, longinquo rerum usu atque experientia, laborisque industria clarissimis“, mondja W., IY. 65., hol az A. N. C. összes magyar tagjai táblázatosán is fel vannak sorolva. 1606. (17. század.) Orvosaink mint tanárok, papok és városbírók (1. Demkó, 353., 385.). Városi fizikusok fizetése (u. o. 386., 387. mai értékre átszámítva.) Orvoshiány (u. o. 388.) Orvosok mint gyógyszerészek (u. o. 394.) 1607. (17. század.) Paracelsus magyarországi utódjai. — A nagy Hohenheim családjának egy ága a 17. században Magyarországra került, még pedig Eperjesre, hol P. József mint a város főjegyzője tette emlékezetessé a nevét. A 18. század végén P. Ignác igen keresett orvos volt Sárosban, Szepesben és Abaiíjban s állítólag a nagyszombati egyetemre is meghívták. Leányát, Zsófiát (szül. 1806.) Petróczy Vilmos petróci föld- birtokos, Szepes- és Biharmegye táblabírája vette feleségül, kitől egy fia és leánya született. A szépségéről és vagyonáról messze földön híres fiatal asszony 1831. április 2-án a kolera áldozata lett s mint utolsó sarja családjának, a petróci családi sírboltban fekszik. (V. ö. Szepesi Híradó. 1929. november 2.) 1608. (17. század.) A soproni orvosokat (e századbelieket s a későbbieket) névszerint felsorolja TV., II. 183; hasonlóképpen a pozsonyiakat: II. 199. és IV. 247. 1609. (17. század.) (?) Werner Ádám med. dr. levele Nádasdy Ferenchez, melyben hosszan fejtegeti, hogy N. F. felesége elmehet-e gyógyulása végett a pinkaföldi savanyúvízhez vagy semf (OL„ Nádasdy levltr, N. 4. csomag, évszám nélkül.) Szinnyei és Weszprémi nem ismeri, ellenes. Bezoárküvek drága művészi foglalatban. (A bécsi udvari múzeumban.)