Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 443 fekszik, vizsgálja meg, minemű nagy confusio vagyon ottan, főképpen árkoknak és pincéknek megtelésekor, kihez képest valamint saját egóssé- gére, úgy kíván gondot viselni az csorgókra nemzetes fürmender uram nemes községgel együtt, úgy, hogy valakiket az gróf-tisztben1 állít, mindjárt az jószágban kimenvén, mind a két csorgónak elégséges csatorna- fákot és csorgóknak való fákot szánon hozassanak, mint más jó gazdák is az épületre való fákot télben szokták hordatni és semmiképpen el ne múljon az csorgóknak minél hamarább való felállítása és az élő egésséges víznek behozása, valakin az elmúlik, fentartja nemz. fürmender uram, nemes választott községgel együtt érdemesen való megbüntetésére facul- tását. (Kassa városi statutum. Corp. Statut., II. [2.] 317.) 1592. 1698. Köztisztasági intézkedések Nagyszebenben. (Lásd Corp. Statut., I. 582., 583.) 1593. 1698. Pestis (Erdélyben). — Erős döghalál pusztít Marosvásárhelyt és Marosszékben, mely sok falunak egész lakosságát kiölte és már Gyergyóban is megkezdte pusztítását. (Székely Oklevéltár, VII. 27.) 1594. 1698. A köpölyözés joga kizárólag a fürdősöket illeti meg. (I. Lipót rendelete.) Linzb., I. 335. és II. 44. 1595. 1698. Elmebajosok gyógyítása. — Debrecen városának 1698. évi jegyzőkönyvében olvasható a következő: „Istennek irtóztató nagy ítéleti egy néhány emberen megesett, elméjek megháborodásával; nevezetesen két asszonyember régtül fogva láncon tartatik a város istállójánál; már meg is fürösztöttük őket, de csakugyan nem használt.“ (Koncz Ákos közlése.) 1596. 1699. Melancholia gyógyítása. — Rabutin tábornok a búskomor Apor István gyógyítására a saját doktorát, egy Neuratter Károly nevű jezsuitát küldi el, ki hogy a beteg „megháborodott elméje csendesedjék“, hegedűsöket hozat s ezek a fejénél muzsikálnak. (Cserei, 281.) 1597. 1699. Húsvizsgálati szabályok. — „Kívánja azt is nemzetes fürmender uram az nemes községgel, hogy jövendőbeli húslátó uraimék, míg a vágó lábán van, addig limitálják és ne annakutánna, mindekutánna már ki van vágva, és annak vágása semmiképen nemes városban meg ne enge- dodjék, hanem építőtiszt uraimék vágóhelynek való alkalmatosságot mutatván a mészárosoknak, oda ki a Hernádon, ott építsenek helyet magoknak és ottan vágják ki a vágó marhákat. Ezenkívül pedig a kicsigázott és elromlott barmokat sub poena confiscationis ne legyen szabad kivágniok, a húst melegen meg ne engedjék mérni és a mészárosoknak imponáltassék, hogy magok közönséges dolgok folytatására tartozzanak lovakat tartani és nem egyébb vonó marhákat, és a borjú hús a közjó kedviért font számra árultassék.“ (Kassa városi statutum. Corp. Statut., II. [2.] 324.) 1598. 1699. Kézirat. — A székelyudvarhelyi reform, kollégium könyvtárában van egy kéziratos recipés könyv, melyet Váradi, alias Becskereki Szabó György baczoni orvos írt (Szinnyei nem ismeri!). A kézirat 252 levélre terjed. A szerző históriával és versírással is foglalkozott. V. Ö. Irodalomtörténeti Közlemények, 1903., 85. 1599. 1699. Ispotály részére kötelező végrendeleti hagyomány ozás. — „Ha valamely itt lakos testamentum tételre az tanácsbeliek közül adhi- beálna, vagy pedig ha szintén más móddal tenne is dispositiot, eo facto tartozzék adminimum az ispitályra egy tallért legálni, máskép azon testa1 T. i. a szemétgrófi tisztbe; (v. ö. Mistgraf: MOE, I. 156.)
