Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
442 Magyar orvostörténeti adattár acceperant, ut parum abfuerit, quin publice prostiterint. Ante fores enim stantia lasciva Veneris prostibula palam officiales ad sese vocabant: Was darf der Herr so weit gehen, kanns der Herr doch hier auch haben? Tune orta sunt nova nomina: die schöne Kirschnerin, die schöne Schuhmacherin, die schöne Maurerin, die schöne Goldschmiedin etc. et quae non alia1? Sed non erat mirum: duce enim existente libidinoso facile etiam subditi lascivire possunt.“ 1587. 1697. Sodomia. — Az erdélyi országgyűlés megégethetni rendeli a sodomiát elkövetőket, „mely véteknek nemének még csak hallása is irtózatos.“ (Teljes szövegét 1. Erdélyi Országgyűlési Emlékek, XXI. 293.) 1588. 1697. Köztisztaság és közegészségügy Eger városában: „Az városban sok ocsmányság vagyon; az ganaj lábak alá hányattatik az uczákon s ki sem hordattatik; a tulajdon élő vízben is a rútságok hordattatnak s ugyan az a sernek nevelésére, konyhákra, és italra is hordattatik... A piacz uczája épenséggel teli biidösséghel... Az országh útain pocsolyák és rendetlenül való tók vadnak, kiknek eltávoztatását könnyen véghez vihetnék... A sertések a városon keresztül kasul pásztorok nélkül bocsá- tatnak és házonként és utczánként keresnek eledelt magoknak, nagy alkalmatlanságával a szomszédoknak... Szükséges, hogy az mészárosok vágandó marhájok és húsok megvizsgálására bizonyos elrendelt emberek legyenek; azonban az mészárosoknak se kell megh engedni, hogi ben az városban marhákat vágjanak s dögleletes bélit és rútságát az vízben hánnyák... Insinuat se medicus pro stabili permansione Agriae actualiter praesens petens modicum aliquod saltem in natura subsidium annuum ab Ill(ustrissi)mo et R(everen)d(is)simo D(omino) Ep(isco)po, ut eius authoritate manuteneatur: a civitate vero domum, in qua resideat et stipendium.“ (Kandra: Adatok az egri egyházmegye történelméhez, 1885., I. 160—165.) — b) Kassa városának ez évi articulusai figyelmeztetik „építő- tiszt uraimékat“, hogy a nemes városból alig lehet szekéren kimenni, mert az utak tele vannak sárral, pocsolyával, továbbá sokan „szemetjeket az utczákra hordják ki, nem az hóstátra, melytől is az régi sok sár és szemet szaporodik, az aer corrumpálódik és egésségtelenné válik.“ Legyen gondjuk rá, hogy a sáfárok jobban ügyeljenek a város tisztán tartására és különösen arra, hogy a lakosok a házuk elé sok mindenféle „rútságot, ganét és egyébféle moslékokat az emberek lába alá ne öntsenek.“ (Corp. Statut., II. [2.] 313.) 1589. 1697. Dohányzási tilalom (főleg a tűzveszély miatt) Désen. Lásd Lukinich: Dés város közélete stb., (1908.) 67. és köv. 1590. 1697. Tábori sebészek. — a) I. Lipót rendelete a tábori sebészekről,' gyógykovácsokról, tábori kórházakról: Linzb., I. 380. — b) Tábori sebészek és betegápolók a 17. század végén: (Marsigli rajzai, illetőleg akvarel]jei.) Lásd róluk Veress Endre cikkét (Könyvsz., 1906., 113.) 1591. 1698. Egészséges ivóvízről való gondoskodás. — „Az csorgóknak az nemes városban (Kassán) fölcsinálása és az forrásvíznek behozása, mely szükséges légyen, mind az tűz támadásoknak alkalmatosságakor (kitül Istven óvjon) mind penig nagytul fogva kicsinig mindnyájunknak egészségének conservatiojára és szerzésére; amazt sokszor tapasztalható- képen megmutatta a szükség, erre, úgy mint az egésségre nézve, az ételre s italra való tiszta egésséges víz oly szükséges, mint az másik temperamentum, úgy mint a levegő ég: ezt, ha ki testi szemeivel nem látja, elméjének szemeit fordítsa egy kevéssé az föld alá, melyen az egész város
