Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

441

a velencei köztársaság- konstantinápolyi követségének orvosa és ágense. Politikai érintkezéseiről Thököly Imrével, lásd Mandl értekezését.

1581. 1696. Házi gyógyszertár. — Gróf Bercsényi Miklósné házi patikájának ismertetése: M. Könyvszemle, 1881., 285. (106 dobozon, több mint 350 olajos és fluidumos üvegen kívül még egy kézirat — mely, sajnos, megsemmisült: — Liber medicinalis Comitissae, manu propria scriptus Hun- garicus. Az ezután következő „Ducissae de Troppau Pomum granatum“ nem volt más, mint Eleonora Maria Rosalia troppaui hercegnő „Freywillig auffgesprungener Granatapfel“ stb. című munkája.)

1582. 1696. Pösinger Ignác Ferenc gyógyszerész, Buda városának polgármestere. Erőszakos és önkényes ember volt, ki a városi tanácsosokkal is úgy bánt, mintha született szolgái lettek volna. Egyízben a katonasággal is kikezdett s ebből nagy kellemetlenségei származtak, melyekről lásd Takáts Sándor: Régi idők, régi emberek (Athenaeum, é. n.), 443.

1583. 1696. Himlő járvány pusztít Nagyszebenben, a felnőttek között is. Trausch (II. 272.) ezzel kapcsolatban a következő furcsaságot említi: „Notatu dignum de quodam cane tum accidit. Erat is Cibinii ex illorum genere, quos in capiendis anatibus fluviatilibus (Pudelhund) adhibent, coloris variegati. Hic, quamprimum in aliqua domo aliquis, vel mori debebat, vel jam de facto defunctus erat, quasi ab aliquo domus ei monstrata esset, illam adibat, sub ipso cadavere absque cibo jacebat, et ubi pulsum secundum audiret, scholasticis sese sistebat, et ita ante pueros funus, tan- quam tertianus, praecedebat. Dictus est hic canis vulgo der Leichenhund. Per Dominum Prankium, et Consulem domui ad tempus inclusus, per fenestras egressus, cadaveri nuper defuncto sese stitit. Cum vero nullum esset funus, et in vespertinis precibus infans baptisandus esset, obstetricem et susceptores comitatus est. Miser iste canis post haec sua servitia, ultro praestita, mandato Domini Consulis, tandem occisus est.“

1584. 1697. Brecht József Kelemen (brechtenbergi) brassói orvos és gimn. tanár, (szül. Strassburgban, megb. 1730.), egyideig az oláh fejedelem házi orvosa; kiváló nyelvész, ki megírta a keleti nyelvek szótárát és Luther kátéját rumén nyelvre fordította. L. róla Szinnyei, I. 1330.

1585. 1697. Fürdősök. — Schur János Károly budai és Färber János György soproni fürdős vizsgát tesz a bécsi egyetem orvosi karán. (Acta Vindob., VI. 154.)

1586. 1697. Prostitúció. A nagyszebeni tanács vörös szalagot varrat a kéjnők ruhájára, de nem sok hasznát látja. — „Cum scortatio et fornicatio Cibinii in tantum invalesceret, ut nullis poenis eidem modum et obicem ponere possent, fit senatusconsultum, ut omnes meretrices rubro linteamine signatae incederent, ut nimirum publico rubore suffunderentur. Verum et hic labor inter conatus irritos numerandus est. Nam bonae meretrices primo donariis tantum effecerunt, ut non nisi duae cum istis insignibus visae, quae ea tandem* deposuerunt, germani autem reliquarum miserti rubrum istud insigne loco suorum collarium gestarent. Quod, an casu, an de industria factum siti ego nescio. Satis est, nos fere singulos gregales vidimus rubra collaria gestantes.“ (Trausch, II. 267.) Ugyanott (263.) a következőket olvassuk még az ezidőbeli nagyszebeni prostitúcióról: „Licet hactenus apud nostros, praecipue illos, qui cum militibus conversabantur, major fuerit Veneris, quam Dianae cultura; tamen hoc tempore Messalinae, illius Claudii Imperatoris Romani conjugis, libido ex orco revocata videbatur. In tantum enim fornicatio et adulteria augmentum