Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
424 Magyar orvostörténeti adattár 1516/a. 1684. Vérzéscsillapítás. — Rayger (38.) írja, hogy egyízben makacs orrvérzést aképpen állított el, hogy belsőleg Aqua bursae pastoris-hoz kevert korallt (Coralia praeparata) rendelt neki, az orrüregbe pedig író- tentával átitatott vattát tömött. Semmi sem új a nap alatt! Hager kézikönyvében (I. 604.) olvassuk a pásztortáskáról, Capsella bursa pastoris, a következőket: „Das Mittel ist veraltet, aber durch Pfarrer Kneipp wieder in Erinnerung gebracht. Die Rademacher sehe Schule benutzt es gegen Blutungen u. Blasenleiden in Form der Tinktur u. der Salbe. Neuerdings als Ersatz des Rhizoma Hydrastis u. Secale cornutum gegen Haemorrhagien empfohlen, besonders in Form des Fluidextrakts.“ 1517. 1684. és köv. Személyi adatok. — a) Silvanus György nevű Angliába szakadt magyar orvost, kit Szinnyei (valószínűleg Fekete Lajos után) Erdélyinek nevez, nem így, hanem Szilágyinak hívták. (Silvania = Szilágyság.) V. ö. Weszpr., I. 166. — b) Nemes János magával viszi Váradi Mátyás dr. kézdivásárhelyi orvost és ref. lelkészt, felesége gyógyítására s 16 napig magánál tartja. (T. T., 1903., 87., 88.) Továbbá 1. még u. o. 1902., 568., 569. és Szinnyei, XIV. 868. — c) Schreder György (1685.) és báró Bekers Vilmos Miklós (1681.) Erdélyben, illetőleg Magyarországon honosíttatnak. (W., IV. 122., 123.) 1518. 1684. Katonai kórház. — Az alsóausztriai kormány felszólítja a bécsi egyetem orvosi karát, hogy ajánljon a bécsi orvosok, sebészek és fürdősök közül nehányat, ki ebben az évben a magyarországi katonai kórházban (hospitale militare) szolgálatot teljesíthetne. (Acta Vindob., VI. 49.) 1519. 1684. Morbus Hungaricus. — a) Joh. Georgius Sartorius (Papa- bergensis): „Ungarorum Modgier Avagy Betegseus (= avagy magyar betegség?), hoc est, de morbo militari castrensi, Ungarico communi nomine dicto synopisis (!) historico-physico-botanico-chymico-therapeutica. Bam- bergae, apud Joh. Jac. Immel, 1684, in fol.“ Lindenius Renovatus (1686., 589.) f után adom. Sem Apponyi, sem Győry („Morbus Hung.“) nem ismeri. — b) Cardilucius Joh. Hiskias C. (Mainzban és Nürnbergben praktizált, v. ö. Hirsch, I. 663.): Bericht von der Lagerseuche, oder ungarischen Flecken und Petechcn-Sucht etc. (Nürnberg, 1684.) 1520. 1684. Pestis (Pozsonyban). — Lásd: Sticker, 207. 1521. 1685. Sodomia. Paederastia. — Erdélyben elrendelik, hogy az ország egyes vidékein kutassák ki, hogy nincsenek-e ottan sodomiták, kiket megfelelő módon büntetnének. (Monum., I. oszt., XIV. kötet (Alvinczy), 17., 28.) — Sodornia esete Désen. Büntetés: „három pálca“ (=300 pálcaütés). Lásd Lukinich: Dés város közélete stb. (1908.), 41. 1522. 1685. Kórház, — a) A soproni kórház és ispotály javainak kezelésére s a kezelők vallás szerinti váltakozására vonatkozó intézkedések: Sopron. Mon., I. 153., 206. — b) A törökök kiűzése után gr. Kollonich Lipót, akkoriban még kamarai elnök, Esztergomban a törökök elleni hadjáratban megsebesült katonák számára kórházat akart állítani, mely 1685-ben csakugyan elkészült. Ugyanez évben egy sebészt és borbélyt is szerzett az esztergomi várba. A kórház ekkor még csak alfélé tábori kórház volt, de rövidre rá felépült a szt. Erzsébetről címzett kórház és templom, mely 1710-ben már fennállott. Ekkor a városnak már külön orvosa is volt. (Esztergom vm. monográfiája, 377.) 1523. 1685. és köv. A harderwijki egyetem magyar medikusai. — Az 1648-ban megnyílt és 1818-ban megszűnt harderwijki egyetem fennmaradt
