Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

425

irataiban (melyek az arnheimi levéltárba kerültek) kétségkívül sok magyar vonatkozású adat akad, melyek még nincsenek közzétéve. Itt csupán néhány magyar medikus nevét közöljük Zoványi Jenő cikke után. (Irodalomtört. Köziem., 1891., 433—434.): Dentulini (Szinnyei szerint Dentu- linus) Tamás, drietomai (trencséni származású), ki 1685 június 22-én pro- moveáltatott doktorrá; Seuler Lukács brassói (Zoványi közleményében egyszer Sculernek, másodszor Sexlernek írva), ki 1689 október 10-én avattatott fel; Hestert (?) Dániel, ki 1688 aug. 11-én lett doktorrá, Szinnyei és Szabó-Hellebrandt nem ismeri; talán torzított név; az egyetem anyakönyvében az van róla, hogy „Betulensis, Transylvanus, examinatus per totam medicinam exposuit Hippocr. Aphor. 15. Sect. 1. et de variis morborum casibus disseruit. Disputationem liabuit de Jetero (= ictero)“.

Seuler Lukácsról 1. még Bologa: Siebenb.-sächsische Ärzte des 16. u. 17. Jahrh. (18., 20. old.), hol azonban ismételve, tévesen, Seiden-nek van írva a neve.

1524. 1685. Az oltdorfi egyetem magyar orvosnövendékei 1685-től 1751-ig: lásd Weszpréminél (IV. 167.).

1525. 1685. Köztisztaság. — Aki ürüléket, polyvát vagy másféle szemetet dob a város melletti folyóba, 12 forint bírságot fizet. (Nagyszombati statutum.) Corp. Statut., IV. (2.) 549., 550.

1526. 1685. Dysenteria. — Nagy vérhasjárvány a Budát ostromló keresztény táborban, mely miatt az ostromló sereg szétoszlik. (Péthő Gergely krónikája után Linzb., I. 334.)

1527. 1686. Aqua reginae Hungáriáé. — Valami desztillátor (destillator quidam) azt kérte a bécsi egyetem orvosi karától (illetőleg az osztrák kormányzóságtól), hogy „valami“ csúz ellen való vizet, melynek Erzsébet magyar királyné nevét adta, árusíthasson s ennek hirdető céduláit a házak falán kiakaszthassa: ezt azonban határozottan (absolute) megtiltották neki. (Acta Vindob., VI. 60.)

A határozat hangja és fogalmazása bizonyítja, hogy a bécsi fakultás tanárai akkor még nem is tudták, hogy mi az a „Magyar királyné vize“. (V. ö. MOE, I. 290.)

1528. 1686. Gyógyszertárak. — a) A pozsonyi gyógyszertárról dicsérő- leg szel Brown Edward (E. Br.’s durch Niederland, Teutschland, Hungarn etc. gethane Reise. Nürnberg, 1686., 104.), mint olyanról, mely „voll rarer Seltenheiten“. — b) A pesti gyógyszertárakról. „Als unter Leopold I. die Türken aus Pesth an 18-ten Juny 1686 vertrieben wurden, und diese durch wiederholte Belagerungen und Entsetzungen in einem Schutthaufen zerstörte Stadt sich allgemach durch die Rückker der früheren Bewohner und neuer Ankömlinge bevöllkerte, und unter dem Schutze des Stadt-Magistrates alle Gewerbe wieder zu ungestörter Thätigkeit auflebten, hat auch der aus Deutschland hieher gekommene Apother: Heinrich Sigfrid Herold Edler von Blumenfeld die erste Apotheke auf dem Rathausplatze im linken Eckhause in die Sehlangengasse unter dem Namen Stadt-Apotheke zur heiligen Dreyfaltigkeit errichtet, und wurde im Jahre 1689 Bürger dieser Stadt. Im Jahre 1703 aber, als diese Stadt mit einem neuen Privilegio de dato 1703 allergnädigst beschenkt und die magistrals Restauration abgehalten wurde, ward er auch zum Rathsherrn gewählt, doch verkaufte er die Apotheke schon: 1701 an Zacharias Christian Osterwald von diesen, 1726 Johann Xaver Delmon laut städtischen Bürger-buch-Verzeichniss. Sein Nachfolger 1747 hiess Gottfried Göttersdorfer aus dessen Händen