Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 415 U. o. Observ. 60.: Ruptura uteri, elhanyagolt keresztfekvés következtében, (szintén Raygertől). 1486. 1677. Halottkém. — A szepesi kamara meghagyja Kassa városának, hogy a lengyelországi pestis veszedelme miatt alkalmazzon halottkémeket, kik megvizsgálják a halottakat s ha pestis jeleit látnák, azonnal jelentsék meg a városi hatóságnak, valamint a főkapitánynak és helyettesének. (Abaúj vm. és Kassa monográfiája, 1896., 220.) 1487. 1677. Járványok. — a) Himlőjárvány, mely a török földről Magyarországon át elterjed Európában. (Lersch, 320.) — b) „Dysenteria“- járvány (= cholera infantum) Pozsonyban. Említi Rayger Károly: Ephemerides, Dec. I., Annus Vili., Observ. 59. — Ugyanilyen járvány uralkodott a csecsemők közt 1695—97-ben is (u o., Dec. III., Annus V—VI.. Appendix, 174—181.) — c) Pestis. „Über die Verbreitung der Krankheit nach Ungarn und Österreich von der türkischen Grenze aus stehen uns, ausser denen der Lebenswaldfsehen Chronik, nähere Nachrichten nicht zu Gebote. Sorbait bemerkt nur, dass sie seit dem J. 1675 in der Türkei und in Polen geherrscht habe.“ (Haeser: Unters. II. 203.) A Lebenswaldt- féle munka címe: Land- Stadt- und Haus-Arzneybuch... samt einer Chronik aller denkwürdigen Pesten. (Nürnberg, 1695.) 1488. 1678. Gyógyszerészek. — I. Lipót császári rendelete arról, hogy gyógyszerészek csak római katolikusok lehetnek. (Linzbaner, I. 276.) 1489. 1678. Gyógy szer számla Scholtz Keresztély lőcsei gyógyszerésztől (kivonatosan) Keczer András és családja részére („Auszugales“): „Anno 1678 die 9. martij stb.: Pidvis ad partum pro duabus vicibus 90 den(ár), 01. amygdolarium dulceum 6 den., Cinammomum 12 den. Rotulae pectorales et cordiales 1 fl. 80 den., Pulverum hyacinthinum 6 den., Julabium bezoartieum 30 den., Pulvis antiepilept. (kétszer) 12 den., Syru- pus pectoralis 30 den., Tres pulveres refrigerandes pro potum 18 d., Syrupus pectoralis 36 d., Trochisc. vomitorios (kettő) 24 d., Pro ancilla Salem antifebrilem 24 d., Rotulae capitales 2 fl., Ancilla Trochis(c)orum vomitorium 12 d., Pro filia No. 2. Emplastra contra febrim ad pulsus 48 d.“ stb. (A számla végösszege 8 frt 48 dénár volt, de ebből Keczer csak 7 frt 20 dénárt fizetett ki. Ez a számla is, mint a régi gyógyszerészszámlák rendesen, tele van íráshibákkal, eltorzított latin műkifejezésekkel. Gyógyszerészeink nem tudtak deákul!) T. T„ 1878., 364. és OL., Lymbus I. sorozat, 1. csomó, 208. szám. 1490. 1678. Typhus exanthematicus. (Morbus Hungaricus.) — „Die Strasoldischen Völcker so allhier in der besatzung lagen, fingen an sehr zu krancken vnd zu sterben von der haubtkranckheit, welche sie anhero brachten, vnd damit die burgerschafft ansteckten, dasz viell feine bürger darüber gingen.“ (Hain lőcsei krónikájában, III. 463.) Ebben az időben a német hauptkranckheit-tal részint a pestist, részint a kiütéses hagy- mázt jelölték; jelen esetben inkább az utóbbira kell gondolni. 1491. 1678. Pestis, a) Komárommegyében. A vármegye területén 320, Komárom városában 219 ember esik áldozatául. (Komárom vm. mono gr., 1907., 461.) — b) Győrmegyében (Győr vm. monogr., 343.) — c) Kassán, honnan nyugat felé terjed s az év végén Győrt is ellepi. (Lersch, 321.) — d) A szepesi kamara ez év szept. 18-án átír Kassa városához a hirtelen elhalt özv. Harmatné és szolgálója miatt, hogy orvosával és chirurgusával nézettesse meg, nem pestisben haltak-e meg; ha igen, zárassa el a házat.
