Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
414 Magyar orvostörténeti adattár kenyereket rakják körülötte, az fejéhez s lábához is egyet; csak szintén az testét ne érje az embernek, mert megégetné. Akkor mindjárt takarják be az embert az kenyerekkel együtt mindenét s addig el ne vegyék rúla az leppelt, valamíg az kenyerek melegsége tart. Az fejére köti, hogy azután mindjárt talpára állítja az embert. Ha használna, ez igen könnyű orvosság volna, Uram.“ (T. M., VII. 164.) 1480. 1676. Erős marhavészjárvány egész Magyarországon. Szepesben sokezer állat pusztulása. Hain, III. 450.; Weher: 314.) Eger környékén: Szederkényi: III. 119. 1481. 1676. Pestis Galíciában, Ausztriában, Magyarországon. (Lersch, 320.) Brassóban: Quellen, V. 115., 618.; IV. 108. 1482. 1676. Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról és a betegségek gyógyításáról. — Ezen érdekes kézirat, melyet Mihalik József egészében közzétett a T. T. 1894. évi folyamában (385—420. lapon), sok jellemző adatot tartalmaz 17. századbeli sebészeink intelligenciájára, az akkoriban használt gyógyszerekre, gyógyító eljárásokra stb. vonatkozólag. Nyelvészeti szempontból is becses. Különösen érdekes (u. o. 387. 1.) a Szánthay Mihályné által Demjén János kassai sebész ellen indított műhiba-pör leírása (v. ö. MOE, II. 53.). Számos, akkoriban használatos tapasznak, kenőcsnek (Empl. oxycroceum, E. griseum camphoratum, E. apostolicum, E. album, Szürke ír, Fehér citrom, Fekete ír, Sárga citrom, Ungu. apostolicum, Vári borbély flastroma stb., stb.) készítése módját is részletesen adja. 1483. 1676. Éliás budai zsidó orvos egy válópörben a következő tanúvallomást tette: „Egy bécsi keresztény orvos tartózkodott itt, ki a nevezett Jakabot, kinek egy bizonyos helyen sebe volt, gyógyította. E keresztény orvos, kinek sietve kellett Bécsbe visszatérnie, ezt mondotta nékem: „Én az említett Jakab zsidó sebét gyógyítani kezdettem, de gyógyítását nem végezhettem be, mivel Bécsbe kell visszatérnem; kérlek tehát, folytasd te ennek a Jakabnak a gyógyítását.“ Én szava szerint cselekedtem s a nevezett Jakabnak ama bizonyos helyen levő sebét ki is gyógyítottam. Valamivel később József orvos, a híres belgrádi Áser orvosnak veje járt itt. s nékem azt mondották, hogy ez a József a nevezett Jakab sebét gyógyítja, mire én ettől a Józseftől kérdeztem: „mit gyógyítod őt, hisz én már rég kigyógyítottam!“ Erre ez a József ígyen felelt: „Ez a seb még mindig orvoslásra szorul.“ Budán tehát ezidőtájban nem igen találkoztak ügyes orvosok, s a lakosság szívesen kereste fel azokat az idegen orvosokat, kik néha oda jöttek, hogy mesterségüket ott gyakorolják. (T. T., 1880., 559.) 1484. 1677. Syphilis. — Már más helyen említettem hogy Széchy Mária és más magyar asszonyok mennyire jártasak voltak a gyógyszerek elkészítésében (v. ö. MOE, II. 84.) s különösen a gyermekbajok kezelésében (u. o. 216.). Érdekes azonban, hogy a syphilis elleni gyógyszerek és secretumok gyártásában is előljártak; így péld. Kramer még jóval később is említi, hogy egy magyar úr nyolc darab jóféle körmöci aranyon megveszi egy vénasszonytól az ő lues-elleni gyógyszerének (útilapu- és csalán- kivonat!) a titkát s Győrött is megfordult egy „muliercula empyrica“. ki syphilis elleni szereket készített és árult. (Commercium Litterarium, 1741. évf., 266., 273.) 1485. 1677. Bőrgyógyászat. Szülészet. — Bayger Károly értekezése: „De morphaea nigra“ (Ephemerides, Dec. I., Annus VIII., Observ. 59.) —
