Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
412 Magyar orvostörténeti adattár egésségek, minthogy azzal kell élniek; a’ dajka dolgát is jó karba kell venni. Azért mivel még az annyok méhében rútság gyűlt a’ gyomrokba, mellytől e’ nyavalya igen hamar kirontya, születések után öt-hat napikoroktól fogva ’s elébb is, így kell tselekedni: Tiszta nádmézet szép új mondola olajjal elegyítsenek-öszve, ’s a’ szájába kennyenek belőle a’ kis gyermekeknek, hogy nyaldogállya: ez szépen minden erő nélkül kiviszi a’ gyomorbúi, a’ mi nem oda való; ha illyen olaj nintsen, jó lészen írós vajba is elegyíteni. Annál inkább ba már ki-törte egyszer a’ nyavalya, szükség, hogy a’ basa mindenkor tág légyen. Ha a gyomra van rosszul, meg- esmérszik abból; mert alutt-tejet hány ki, ’s akkor flastrommal ’s kenéssel a’ gyomrára is gondot kell viselni, a’ szerint, a’ mint annak helyén le-írom. A’ szoptató dajka azért se ételbe, se italban ne zábolódgyék: kiváltképen a’ sok bortól el kell tiltani; mert ha azt igen issza, lehetetlen, hogy e’ nyavalyát elkerüllye a’ szopó gyermek: mivel az ollyannak teje igen meleg, és hamar megkeseredik a’ gyomorban, a’ honnan fel-származó keserű párák, az agy velőt keservesen érdeklik, és e’ nyavalyát siettetik. Éllyen inkább jó serrel, étele is légyen illendő, nappal ne haggyák alunni.“ 1470. 1675. Influenza Pozsonyban (és valószínűleg egész Magyarországon.) — Rayger Károly írja (Ephemerides, Dec. I., Annus VI—VII., Observatio 213.): „Insolita apud nos hoc anno aeris temperatura, insolitos etiam introduxit morbos. Nam per totum Septembrem mediumque Octobris mirum in modum catarrhis vexabantur nostri, ausim dicere nullam domum in urbe vel suburbio fuisse exemptam, quandoque in una, tres, quatuorve inventi simul catarrhosi, et si qui levabantur, alii statim in locum succedebant. Invadebant autem omnes eodem prope modo, cum rigore et calore 24. boras sat vehementer quandoque durante, plerisque metu gravioris mali V. S. (= venae sectionem) imperavi. Soluto calore, vel coryza, vel tussis, vel inflammatio in faucibus apparuit. Omnes prope coryza vexavit, qua cessante salvi evasere et incolumes. Mortuus inde nemo, quantum scio, quanquam plurimis metum mortis injecerant, quos tanta, ut dixi, violentia aggressi. Causa fuit, tota aestas pluviosa, inse- quens autumnus inaequalis, modo serenus, modo pluviosus instar Martii vel Aprilis, hinc etiam tales orti morbi, qui vernali aere, potissimum apud nos, inaequali, frequentes esse solent ......................Communem autem fuisse c aussam, vel exinde probari potest, quod non tantum hic loci, verum et Viennae, per totam Austriam, in Silesia, imprimis Vratislaviae, ubi tamen vix unquam aut rigor aut calor praecessit, imo ausim dicere per totam Germaniam, ut nobis relatum, fuerint grassati.“ 1471. 1675. Pestis. — a) Lipót király a Törökországban uralkodó pestis miatt rendeletet ad ki, hogy Kassa városa a szükséges óvó intézkedéseket tegye meg. (Abaúj, 221.) Heves vármegyéhez is hasonló leirat érkezett (Szederkényi, III. 116.) s kétségkívül a többi vármegyéhez is. — b) Pestis elleni védekezésről (Körmöcbánya város levéltárában, Ao 1675.; tom., II. 43., 2., 360.). — c) 1675—1679-iki pestisre vonatkozó iratok Lőcse- város levéltárában (XX. 22.). 1472. 1675. Titkos prostitúció. Sodornia. Járvány. — Nagyszebenben egy asszonyt, ki egy diákkal fajtalankodott, lefejeznek, a tanulót pedig kitiltják a városból. (Sigerus Chr., 16.) Ugyanitt azt is olvassuk, hogy ez évben augusztustól októberig egy járványos baj („blutflusz“; dysenteria?) uralkodott a városban. 1680-ban egy szolgalegényt sodornia miatt megégetnek s ugyanezt cselekszik egy öngyilkos nő hullájával is 1692-ben (u. o. 19.). 1473. 1675. Egyetemi évek. — Csermák György bécsi orvosnövendék egyik bécsi kiskocsmában történt verekedés alkalmával halálra sziír egy