Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 411 állapota és „régi szokások szerint“ 3—5 rézmedencét függeszthetett ki a boltja elé. (T. T., 1891., 694.) 1466/b. 1673. Ispotályok adómentessége. — II. Rákóczi Ferenc a kassai ispotály öt tállyai és egy ondi szőllejét mindennemű dézsmától és adótól fölmenti. (PNG.) 1467. 1674. Megmediálni. Médiát vágni. — „Ha az pleuritisnek jelei kegyelmedben vannak, az médiát (= a vena medianát) menten vágassa meg kegyelmed onnét, az honnét nyilallás van és jócskán kivétessen az vérben kegyelmed; bort ne igyék... Az mostani időben vizet is igyék (az) ember, ha egészséges is idő közben, mert merő tűz az mostani bor... Egy kis kilést (? kölest?) kellene saczkóban megmelegíteni és az fájós oldalára tenni kegyelmednek“. (Bethlen Farkas levelében; Ir. K., 1912., 468.) U. i. egy másik levelében a torokfájás ellen következőt ajánlja: „Fecskefészket hallottam, hogy jó megtörni és megszitálni s tejben megfőzve az torkára kötni; az kinek fáj; melyet láttam asszonyom anyám is sokszor cselekedett.“ (A fecskefészek, nidus hirundinis s hirundinum, hajdanában nevezetes orvosság volt; az 1596. évi nlmi taxa szerint fél unciának 3 pfennig volt az ára. Minthogy a legtöbb régi gyógyszerkönyv megégetve használtatta, ennélfogva lényegében nem volt más, mint a fecske- fiák ürülékeinek anorganikus részei: calcium phosphoric, és carbonicum.) A médiát vágni kifejezés Rozsnyay diáriumában (Monum., írók, VIII., Pótf., 477.) is előfordul, még pedig a nyakon vágva, miről megjegyzem, hogy a nyakon is volt egy vena mediana colli. A megmediálni szóval M. P. jegyzőkönyvében (MOE, II. 245.) is találkozunk. 1468. 1675. Fürdősök. — Schweiniz Ferenc Tóbiás „Bader undt Wundt- arzt, wie auch Feldscherer auf dem khöniglichen Schloss Pressburg“ vizsgát szeretne tenni (és bizonyítványt nyerni) a bécsi egyetem orvosi karán, de terve nem sikerül, mert a bécsi és pozsonyi fürdősök avatatlan kuruzsló- nak mondják és tiltakoznak képesítése ellen. (Acta Vindob., V. 512. 1468 'a. 1675. Gyógyszertárak. — Spankau Páris főkapitány rendeletet küld Kassa város tanácsához hogy a gyógyszertárakat leltározzák, vizsgálják meg, a gyógyszerek árát szabják meg (ahogy országszerte szokásos), mert rosszak a gyógyszerek. (PNG.) 1469. 1675. Eclampsia infantum. — Rayger Károly írja (Ephemerides Dec. I., Annus VI. et VII., Observ. 201.), hogy „nálunk“ igen gyakran „epilepsiá“-ban (vagyis eclampsiában) pusztulnak el az apró gyermekek. Egyik előkelő család gyermekei egymásután vesztették ilyen módon életüket 6—7 hetes korukban, úgy hogy a kétségbeesett szülők végre is ahhoz az olaszoknál, különösen pedig Flórencben, használatos kórelőző eljáráshoz folyamodtak, hogy a legújabban született gyermekük tarkóját tüzes vassal égették (inustio occipitii). Egy alkalommal az ilyen, eclampsiában elpusztult gyermek boncolását is végignézi de persze semmi feltűnő változást nem észlel a hullában. A bajt a belekben visszamaradó nagy- mennyiségű mekoniumból magyarázza, mert azt tapasztalta, hogy ha az újszülötteknek hashajtót (mannát, rózsaszörpöt) ad, akkor a görcsök elmaradnak. A tarkósütés a rossz nedvek elvezetését célozta. V. ö. Páriz Pax, 18.: „Hogy pedig (epilepsiánál) a rósz nedvességek meg ne gyarapodgyanak a testben . . . némellyek a nyakok vápájában cauteriumot viselnek ... De mivel e nyavalya az apró gyermekeken uralkodik inkább, kik közül sokakat ugyan halálig gyötör: ezekkel való bánásnak rendi ez- Mivel ők az orvosság vételre alkalmatlanok, s’ azonban szoptató dajkájok tejét követi
