Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 25 feliratában a gut gutta szó fordul elő (melynek utolsó -ta szótagja talán a ta(bal)-nak a csökevénye1 2?), egy a 14. századból való berni gyűrűn pedig a gugub er alt erani szó olvasható, szintúgy egy angolországi broche-on (fibulán) is, mely a Waterton-féle gyűjteményben van. Újabban Adrien Blanchet, a jeles francia régész foglalkozott behatóbban az efféle talizmános gyűrűkkel (v. ö. Bulletin de la Société Nationale des Antiquaires de France, 1898. évf. 246.). Az ő közlése szerint a chateau- roux-i múzeumban van egy ezüstgyürű, belső kerületén a következő felirattal: f dagagre guret guttam gaspar melchior baltazar. A guretvöl azt mondja Blanchet, hogy az igazában curet akar lenni, hogy a vésőmüvész a C betű helyett tévedésből G-t vésett, ami elég gyakori eset (nézetem szerint ebben az esetben sem állna guret, hanem gurent, mivel a három királyra vonatkoznék); hivatkozik továbbá olyan gyűrűkre, melyeken a guttu,1 gután2 és a gut gutthani szók fordulnak elő. A legutóbb említettek Ulger, angersi püspök aranygyűrűjén olvashatók, ki 1125—1149 közt működött, tehát közel ahhoz az időponthoz, mikor Kálmán király megszűnt élni. Ez a gyűrű igen hasonló a magyarországi gyűrűhöz, mert a belső felületén következő szavak állnak: f thebal gut gutthani. A legújabb közlemény, mely evvel a gyűrűvel foglalkozik,3 arab szóknak mondja a gutt-ani, al-gut (= viasz) és tib (=jó) szavakat. A gut különben régtől fogva sok fejtörést okozott; voltak, kik a gótok nevét sejtették benne, mások a gután—vutan—wotan kombinációval a germánok főistenének, ismét mások az angolok god-jának nevére magyarázták. A képünkön 4-es számmal jelzett felírás (guggugbaltoebani) egy 12. századi németországi aranygyűrűn (a Veltheim grófok gyűrűjén, melyről 1. bővebben B. H. Laarss: Das Geheimnis der Amulette und Talismane, Lipcse, 1926. 151.) fordul elő s némi betűeltéréstől eltekintve, azonos a Waterton-féle gyűjtemény florenci eredetű ezüstfibuláján levő felírással (guggugbalterani). Végül megemlíthetem, hogy a canterburyi katedrális könyvtárában van egy orvostörténeti szempontból is érdekes kézirat („Liber majoris voluminis secretorum“), melyben a következő görcsök ellen való recipére akadunk: „Pro spasmo. Accipe unam cédulám pergament et seribe primo signum crucis, hoc modo...4 Deinde scribe hec nomina sic: f thebal fguthe f guthanay t in nomine patris f et filij t et spiritus sancti amen f I. h’c nazarenus t Maria f Johannes t Michael f Gabriel fRapael f Verbum caro factum est f. Postea claudatur ista cédula ad modum unius literae ita ut non leviter possit aperiri. Qui vero super se istud carmen honeste et reverenter portaverit in dei omnipotentis nomine, et crediderit, sine dubio a spasmis salvus erit. Istud carmen habeatur in magnam reverentiam propter deum, qui virtutem dedit verbis, lapidibus, et herbis; et secrete servetur, ne omnes noscant hoc carmen, ne forte virtutem a deo datam amittet.“ Kálmán király gyűrűjének fel1 C. W. King: Early Christian numismatics and other antiquarian tracts (1873.) 216. és köv. 1. 2 Ch. de Linas: Les origines de l’orfévrerie cloisonnée. III. 350. és 387. old. (A petrossa-i kincs gyűrűjén.) 3 Ch. XJrseau: La tömbe de l’évéque Ulger ä la Cathédrale d’Angers. (Fon- dation Eugene Piot, Monuments et Mémoires publiés par VAcadémie des Inscriptions et Belles-Lettres, t. XXVIII, fase. 48, 1925—1926, p. 54—56, fig. d.) 4 Itt következik a régi gnostikusok keresztdiagramja, mely már a tralleis-i Alexandros által bélgörcs (colica) ellen ajánlott egyik amuletten (1. Neuburger— Pagel I. 511.) előfordul.
