Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 399 eingestellet.“ (Kézsmárk városi statutum 49. pontja. — Corp. Statut., II. [2.] 254.) Hasonló rendelkezés 1695-ből (u. o. 306.). 1435. 1667. Magyaróvári fürdő. — „Am 7. Mai 1667 habe ich mein Weib und meine Schwester in das Altenburger Bad geführt, aber das Kämmerlein haben wir 8 Tage früher aufgenommen. Am 27. Mai sind sie mit besserer Gesundheit heimgekommen. Für das Kämmerlein haben sie auf eine Woche 3A Gulden gezahlt, von der Wanne täglich 8 kr(euzer). Liebergott naplójából. (Lichner, 147.) 1435/a. 1667. Fürdösök. — Mentzer Kristóf kassai „badergesell und wundarznei-beflissener“ kéri a városi tanácsot, hogy a fürdőt adják neki bérbe s erre mielőbbi választ kér, mert most (május 12.) van az ideje az orvosi növények gyűjtésének. (P. N. G.) 1436. 1667. Orvoshiány. — Lőcsén 1667-ben (és 1697-ben is) csak egy orvos van, — annyi, ahány cin-öntő, gerebenkészítő és puskaagykészítő iparos. (Demkó: Lőcse története, 1897., 305.) 1437. 1668. Tolnai István életéhez. — A Weszp., II. 193. említett Tolnai Istvánról szó van Bornemisza Katának Teleki Mihályhoz intézett levelében. (T. M., IV. 289, „Tolnai uram mondá, hogy [a gyermekben] az szél rekedt meg benne, hogy az nagy szélén hordoztam“), továbbá u. o. 414. (Bánffy Dienes kis fiát gyógyítja); legkimerítőbben azonban Pataki Jenő (Erdélyi Orvosi Lap, 1923. 1. szám) foglalkozik vele, három levelét közölve, melyek egyikével maga-készítette „igen derekas“ orvosságokat küld Nádudvari Jánosnénak, többek közt zacskós-orvosságot is, (vagyis nodulus-1, 8‘yógyfüveknek kis zacskóba kötött elegyét, melyet borral öntöttek le s ezt a macerátumot itták; egy példáját: a Nodulus purgans-t, lásd Jour- dan, II. 579.). Lásd még róla, a „medicus secunda praxi laudatissimus“-ról: Irodalomtört. Köziem., V. 1895., 84. 1438. 1668. Hályogműtét. — Kende Gábor írja Teleki Mihálynak Cseké- ről: „Az szegény bátyám uram Kendefi uram nyavalyáján magam is bizony búsulok. Görgei (Pál) uramat ahoz hogy tudna, soha nem hallottam, hanem egy asszonyt hallok Sárosvármegyében, az ki 2—3 esztendős hályogot is leveszen: mentül hamarább felkerestetem és ha tehetem, bizony beküldőm; ha nem megyen, arrul is tudósítom Kegyelmedet és Görgei uramnak is írok, meglátom, mivel biztat.“ (T. M., IV. 336.) Görgei Pálról, mint Teleki orvosáról, egy 1669-ben kelt levélben is szó van, melyben az is olvasható, hogy „az doctorok most készítik az orvosságokat“ (u. o. 488.). 1439. 1668. Gyógyszertár. Köztisztasági intézkedések. — Kassa városának 1668. évi statútumaiból: „2. Articulus: Minthogy n. bíró uram és az nemes tanács már doctor uram felől provideált, és a mint bizonyosan infor- máltattunk, hogy a beteges embereknek curálására való matériák a patikákban némelyek nem is találtatnak, némelyek pedig a melyek találtatnak is, a régi mivoltok miatt a virtusok extingváltatott. Azért kéreti nem- zetes fürmender uram is az nemes község n. bíró uramot és a nemes tanácsot, hogy doctor uram mellé bizonyos személyeket rendelne, a kiknek jelenlétekben ő kelme a patikákbeli marhákat megvisitálná, annak utánna doctor uram tapasztalható defectusokat detegálván, n. bíró uram és az n. tanács valami jó patikárius felől provideálni ne neheztelne, hogy ezaránt is betegekre nézve városunkban jobb provisio lenne, sőt hogy minden patikákban vasárnapi napon praedicatio alatt aqua vita-nak való áruitatása certa sub poena megtilalmaztassék. 3. Articulus: Nemzetes bíró uramot és az nemes tanácsot nemzetes fürmender uram és a nemes község
