Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
400 Magyar orvostörténeti adattár ezen is kéreti, minthogy városunkban mind piacbeli, mind más utczákon sok sár és egyéb fele is ocsmányság vagyon, a melyek tapló gyanánt vadnak, bonnét külömb külömbféle nyavalyák és a dögleletesség is származik, arról is ne neheztelné oly dispositiót tenni, hogy a gazdákat elsőben serio praemoneálván, sárnak és egyéb rútságnak kivitele felől, hogy ez által városunkban tisztaság meg legyen, a szófogadatlanok bizonyos büntetéssel megbüntettessenek.“ (Corp. stat., II. (2.) 254.) 1440. 1668. Városi orvos (ordinarius medicus) és sebész alkalmazását sürgetik Sopronban. Sopron Mon., I. 122.) 1441. 1669. Szívbajok kezelése. — a) Hánytatok szívbajosoknak. Széchy Mária írja Nagy Ferencnek: „Doktor uram is jegyzett holmi szíverősítő electuáriumokat, az is igen kevésre megyen, vétesse meg azt is s ha Kd kérni találna oda fel, jó alkalmatosság alatt küldje le Kd.“ (Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei, 258.) — ,,Én csak rosszul vagyok, mióta Kd elment, mind fekszem inkább az nagy szívbádgyadások miatt. Holnap akar az doktor vomitoriumot adni; mint járok vele, csak Isten tudja.“ (U. o.) — b) Aqua aurea. Bornemisza Anna aranyvizet küld Teleki Mihálynak (T. M., TV. 456.), hogy azzal a (szívbajos1?) Telekiné szíve tájékát kenesse meg, továbbá azt is ajánlja, hogy „rózsaecetben töressen egy csupor étekben valónyi jóféle bécsi sáfránt, egy kis szerecsendió virágot és szekfüvet, jól megtörvén, keverjék jól az eczetben s veres skállát posztót mind untalan mártogatván bele, tegyék ő kegyelmének az szíve aránt. Ez is. azt gondolom, jó lesz; magamon is megpóbáltam.“ Az „aranyvíz“ alatt itt valószínűleg az az Aqua vitae aurea vagy doaphoron (!) értendő, mely a 17. század híres orvossága volt (1. róla Baas-Festschrift, 1908., 98.) Különben már Arnaldus de Villanováról följegyezték, hogy borszeszt sárgára föstött fűszerekkel s ezt azután aqua aurea néven adta el. Az aqua vitae pedig helyesebben aqua vitis = reben- wasser. nem pedig lebenswasser (1. Neuburger és Klein: Mitteilungen, 1909., Vili. 242., 248.) 1442. 1669. Fürdők. (Szklenó, Vihnye, Stubnya, Bajmóc). Brown Edvárd tollából (Szamota, 403. és köv.): „Szklenót nagyon látogatják meleg fürdői miatt, öt fürdője van, szép lejáratokkal és igen jó tetőkkel. A források igen tiszták, fenekök vörös és zöld. Az ezüst a vízben aranyszínűvé lesz. Legtöbbre becsülik az izzasztó fürdőt. Ennek forrásai a hegyben vannak, a víz rendkívül forró és a külön e célra épített fürdőbe folyik. A fürdő egyik végén igen jó izzasztó szobát készítettek. Igen kényelmes ülőhelyek léteznek és fölebb vagy lejebb lehet menni a szerint, a mint nagyobb vagy csekélyebb hőséget akarunk érezni, tehát ez a világ legnagyobb kényelme, mivel mindenki csak annyit izzad, amennyit akar. Ez üreget, valamint az egész fürdőt, mindenféle színű virágok lepik el, melyek a fürdő folytonos hősége folytán nőnek, díszlenek és igen kellemes látványt nyújtanak. Mialatt e fürdőben fiirödtem, valaki mulattatni akarván a nagyszámú társaságot, észrevétlenül a fürdőház tetejére ment, hirtelen a vízbe ugrott, alámerült és jó ideig a víz alatt maradt. Nemsokára pedig a csatornán keresztül kígyó jött a fürdőbe és az ott levő asszonyokat megrémítette. Az említett férfiú erre ki akarván fejezni a társaság iránti jó indulatát, azonnal nekiment a kígyónak, hogy a hölgyeket a remegéstől megszabadítsa. Ez igen szépen sikerült, a kígyót két keze közé fogva kiemelte a vízből, fejét a szájába tette és leharapta. Ezután az izzasztóba hívattam, hol beszédbe elegyedvén