Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 395 ren maradjanak.1 Érdekes, hogy a lakodalom ünnepségei előtt különös gonddal befestik nemcsak a menyasszony lábát, kezét, tenyerét és talpát, hanem a vőlegényét is. Ez a művelet mindig nagyon szertartásosan történik: közvetlenül a lakodalom előtt a vőlegény — gyalogosan — elmegy abba a házba, hol a menyasszonya van, itt fátyollal letakarják és díszes, trónusforma székbe ültetik, egy öreg asszonyrokona a jobb tenyerét és a jobbkeze körmeit hennával megfesti s a hosszadalmas művelet közben a szék mellett álló két másik asszony kardokat csapkod össze a boldog férjjelölt feje fölött. Nem tudom, hogy e különös szokásnak mi lehet a néprajzi magyarázata, bizonyos azonban, hogy a célja ugyanaz, mint annyi más lakodalomelőtti népies szertartásnak: hogy a matrimonium, mely annyiszor végződik csalódással és kölcsönös boldogtalansággal, most az egyszer felix faustumque sit.2 1413. 1663. Ásványvizek. — Besztercebánya város jegyzőkönyvei ez évben említik először a város határában levő ásványvizeket, nevezetesen a Styavnicska-forrást, melynek további sorsáról, vizének elemzéseiről (a 18. században) 1. Jurkovich értekezését. 1414. 1663. Marhavész (Hain, II. 300.) és szopornyicza (= takonykor!) a Szepességen. Ennek korlátozására vonatkozó rendelet: MOE, II. 309. 1415.1663. Pestis. — a) A Szepességben: Hain, II. 300. — b) Árvamegyében: T. T., 1889., 444. (Guzics János naplója említi.) — c) Kassán. Pethő Zsigmond írja Pozsonyból a kassai tanácsnak, hogy „minthogy penig Kassán ismét az pestis kezdett grassálni, consultatiónak helyét Eperjesre transferáltam“. (Abaúj, 221.) — d) Kassán a pestis miatt nagy az éh- inség; a városi diákok kérik a tanácsot, hogy adasson nekik élelmiszereket, mert különben kénytelenek lesznek mindannyian elhagyni a várost. A tanács hat köböl búzát, két hordó sört és 25 forintot juttat nekik. (T. T., 1909., 316.) — e) Minthogy Magyar óvárott, az oda vezényelt katonák közt is pusztít a járvány (grassante contagione, nincs megmondva, hogy milyen járvány, de kétségkívül a pestis), az alsóausztriai rendek 1663. jan. 16-án kérik a bécsi egyetem orvosi karát, hogy valami hozzáértő orvost küldjenek oda a beteg katonák kezelésére, majd kellőleg fogják honorálni. A kar dr. Schönaich János György sziléziai eredetű orvost küldi Óvárra, ki ugyancsak megkapta a pestist, majdnem bele is halt, de nem kapott 60 forintnál több honoráriumot. (Acta Vindob., V. 440.) 1416. 1664. Végrendeleti hagyományok kórházak részére. — „Auch soll künfftig kein Testament gültig sein, in welchenn sovil alls dasz ver- mögenn zuelesst, die Gemaine Stadt, Kirchen, Schuel undt Spithal mit etwan einem Legato nicht bedacht wordtenn ist.“ (Modor városának statútuma. Corp. Statut., IV. [2.] 496.) 1417. 1664. Pestis (a Szepességben). — Hain lőcsei krónikája (1910.), II. 303—306. és T. T., 1904., 59. (Kilencszáz ember halt meg.) 1418. 1664. Botanikus kertek. — A magyar főurak és királyok botanikus kertjeiről részletesebben szól Takáts: Szm., 386., 417. és köv. old. (Többek közt azt mondja, hogy a Lippay György érsek pompás pozsonyi kertjéről készült nagyértékű képeket egy antikvárius annak idején fel- ajánlta a Nemzeti Múzeumnak, de mivel igen magas árat követelt, a 1 V. ö. Zeitschrift für Ethnologie, 19. kötet (1887.), 283. 2 A kard, kés és általában mindenféle fém, vas és acél: apotropaeikus szerek a házasság boldogtalansága és egyéb bajai ellen, A mai orthodox zsidóknál is megvan az a szokás, hogy a gyermekágyas asszony párnái alá kést tesznek.
