Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
396 Magyar orvostörténeti adattár Múzeum nem vásárolhatta meg s így ez is elveszett, külföldre került. Hosszasan ismerteti továbbá Lippay híres 3 kötetes munkáját, a „Posoni kert“-et, mely 1664-ben jelent meg.) 1419. 1665. Egri fürdők. — „Három hévfürdője van (Egernek): egyik a férfiak, a másik az asszonyok, a harmadik az állatok számára. Némi tekintetben hasznosnak bizonyultak, a rühességet és frengi betegséget meggyógyítják. E külváros erődítményében 17 városrész van, 7 keresztény és 10 iszlám. 2060 csinos háza és sok palotája van; az előkelők házai mind erkélyesek s mindegyiknek van kertje; többnyire deszkazsindelyes és keramitos tetejű házak .................Fürdője van kettő: egyik a belső vár k apuja alatt a hídfőnél; ez a Validé szultán fürdője, mely nagyon szép, kellemes vizű, hat kamrájú fürdője; egész kupoláját vörös keramit fedi. A másik a Kalmet-kapu közelében, kisebbszerü, keskeny fürdő, kályhával. A városban levő házak közül hétszáz lakásban és palotában van fürdő, miként az előkelők ezt dicsekedve beszélik s az előkelők mind azokba a fürdőkbe mennek. Öt kis fogadója van s a kereskedők e fogadók közül csak egyikbe mennek; a jövő-menő vendégek többnyire a ráják házaiba szállnak meg s a fogadói bért azoknak adják. A többi vendégek az előkelők házaiba szállnak meg, sőt az érkezőt hívják is. Némelyik háznak kapuja fölé ez a vers van írva: „Bi-tekellüf be ja’ bikháne-i má.“1 (Evlia Cselebi, II. 118.) 1419/ a. 1665. Fürdősök céhe. — Rebner János Kassa város tanácsának bemutatja a felsőmagyarországi fürdős céh levelét, melyben ez azt kéri, hogy a tanács hívja össze a hat szabad városokat s ezek tárgyalják meg a fürdősök és asztalosok közt felmerült vitás kérdéseket, továbbá, hogy a fürdősök ládája és artikulusai Kassán őriztessenek. (P. N. G.) 1420. 1665. Köztisztaság és orvosok Pesten. — Schweigger Salamon (Reiss-Beschreibung, 1665. 23. old.) azt írja Pest városáról, hogy erős falak veszik körül, azokon belül azonban „schlechte niederträchtige Gebäu und liederliche Häusslein wie in gantz Türckey, item sehr kotige und wüste Gassen“. Ezzel szemben Evlia Cselebi a gyönyörű Pest városáról ír, gazdag városról, mely nagyon termékeny és füves földön fekszik. Valamennyi főútja igen széles és kétoldalt vastag kővel van kövezve, mert téli időben nagy a sár. Van két gőzfürdője (hamam), de ezekre szükség sincs, mert a tél zordonsága miatt valamennyi házban kályha van, a házak fürdőmódjára vannak befűtve és minden kályha mellé egy mosdószobácska van állítva. 1421. 1665. Pestis. — „Komorázon elég jókor szállhatánk, de mivel négy házban is holtak pestisben, alig vártuk volna, hogy elmehetnénk.“ (Keczer Ambrus naplójában; Lauschmann, 26.) 1422. 1666. Pestis előjelei. Véreső-hullás a Szepességben. (Lásd: Századok, 1882., 772—773.) 1423. 1666. Vörhenyjárvány Magyarországon. (Lersch, 315.) 1424. 1666. Széchy Mária phthisis elleni recipét küld az állítólag ebben a bajban szenvedő erdélyi fejedelemasszony (Apafiné) számára; a lőcsei doktort is szerette volna Erdélybe küldeni, de ez nem megy. (T. M., III. 592. U. itt 598. azt olvassuk, hogy a fejedelemasszonyt egy orvosasszony is 1 Ez a vers perzsa nyelven van. Magyarul annyit jelent, hogy ,,Minden ceremónia nélkül lépj be a házamba.“ — Az egri meleg fürdő képét lásd az 1617. évszám alatt.
