Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 869 1658 dannen her eingebrochen vndt Anno 1660 die Pest zugleich in den- selhigen grentzen zu grassiren angefangen vndt eben der Thoren Türcken vndt Tattern Strass vor sich genohmen vndt biss inss 1662 Jahr gewehret vili junge manschaft vndt andere vili taussendt Seelen ihn Stadt, Markt vndt Dörfern davon genohmen, dass vili Dörfer wüste worden. (Kraus, I. 178.) 1339. 16í9. Marhavész az egész országban. (Hain, II. 241.) 1340. 1649. Kórház kapja a vásártilalom ellen vétőktől elkobzott árukat. — „Mihelyt penigh a Délyesti Praedicatiora való harangszo meg- hallatik, ismét akkoron az Városnak minden Rendei, Hús, Kenyér, Perecz, Étek (a bornak czégér alatt való árulásán kívül) megszünnyenek, Senki se arulljan, valamiglen ben a Praedicatio meg nem lészen, de az gyümölcs sem Háznál sem másutt ugyan nem engedtetik azon az edgy napon, és ha valaki az Mi végezésünk kívül cselekszik, és rajta kapják, az mit árul, azt tölle elveszik és avagy Scholában, avagy Ispotályunkban küldgyük és maga is Város Főbirságával cum fi. 3. megbüntettetik, ennek pedig Inspec- tiojára rendeltük Vásárbíráinkat, mindenek magokat ehez tárcsák.“ (A marosvásárhelyi városi constitutiók 3. pontja. — Corp. stat., I. 89.) 1341. 1650. „Farkas-hályog.“ — Rákóczi Zsigmond írja egy lóról, hogy az egyik szemére teljesen vak, mert farkas-hályog van rajta. (Monum. Okm., XXIV. 416.) Az amaurosisnak az a fajtája, melyet ma szépvakságnak vagy fekete hályognak nevez a nép. Utóbbiról és a fehér hályogról néhány 16—17. századbeli adat: MOE, II. 292. 1342. 1650. Fürdőhasználat. Mosakodás. — Mikor Thassy Klára férjhez megy, kelengyéjébe 25 házi szőttes és 24 skófiummal kivarrott selyem feredő lepedőt is kap. A 16—17. századi hozományoknak majd mindeniké- ben találkozunk mosdó medencékkel, korsókkal, törülköző kendőkkel (külön orcatörlő, kéztörlő, fejtörlő!). Mindezekről, valamint a fürdőházakról és az ezekben elhelyezett fürdeni való rézkádakról, a szivacs használatáról stb. lásd Radvánszky, 63—66. 1343. 1650. A leideni egyetem magyar orvosnövendékei 1650-től egészen 1763-ig. Felsorolja őket Weszprémi (IV. 132—137.). 1344. 1650. Gyógyszerészek. — a) Paul Sebestyén királyi gyógyszerész (pharmaceuta serenissimi regis Hungáriáé) provizori vizsgát tesz a bécsi orvosi fakultás előtt. (Acta Vindob., V. 351., 365.) — b) Lőcsei gyógyszerészek: Stierbitz János György, városi képviselő (1664-ben feleségével és gyermekeivel együtt a pestis áldozatául esik; egy mészáros feleségével fajtalan életet folytatott, miért is az asszonyt 1665-ben lefejezték, Stier- bitzre vonatkozólag pedig, minthogy már nem élt, azt határozták, hogy „darumb weill er nunmehr in Gotteszgericht war, hatt ein W. W. Rath beschlossen, dasz der Hurenbanckert ausz seinem Gutt solte undterhalten werden“). — Dirwa Vencel (1667.) — Gortschky András, városi képviselő (1670). — Spillenberger Jónás, városi tanácsos; (1650-ben 40 itce bor fizetésére ítélik, mert a közgyűléseken közmegbotránkozásra nem köpenyegben, hanem magyaros mentében és piros csizmában jelent meg: in seiner Menteck und rőtben Czischen erschienen!) V. ö. Hain, III. 551. (a tárgymutatóban, „Gyógyszerészek“ címszó alatt). 1345. 1650. Ex voto. — A pozsonyi városi múzeumban van (vagy volt) egy érdekes kép ebből az évből: Johann Lindtner Chromebeter és felesége votív-képe annak örömére, hogy a kisleányuk felgyógyult súlyos betegségéből (a kép előterében a két szülő imádkozik, a háttérben fekMagyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 24
