Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

348

Magyar orvostörténeti adattár

mindig- készen kellett tartani a gyógyszertárakban, a pretiosákkal egyetemben (v. ö. Linzb., I. 249.), még a múlt század első felében is hivatalos volt némely európai állam gyógyszerkönyvében. Készítését lásd: Jourdan: Pharmacopoea universalis (1832), II. 512.

1255. 1633. Patikaláda. Jaspis. Bezoár. — I. Rákóczi György erdélyi fejedelem írja Kőrössy István kapitihának: „Az fővezérnek is tíz nap alatt igen szép, ezüstből álló patikaládát akarunk megindítani.“ (Szilágyi S.: Levelek és okiratok I. R. Gy. keleti összeköti történetéhez, 119.) Más alkalommal meg azt írja ugyanannak: „Az méregben való (vagyis mérgezés ellen való) jáspiskővel, ha elkészülnek, jó mód alatt küldje ki kegyelmed“ (u. o. 121.). Maurer Mihály és Hajdú György bezoárt és „vér“ ellen való orvosságot (v. ö. MOE, II. 315.) küldenek Rákóczinak, de megjegyzik, hogy a bezoár „szépít és jovát“ a szultán számára foglalták le (becses orvosságnak tartották a törökök is!).

1256. 1633. Pöcegödrök (árnyékszékek) tisztántartása. — (Akik) „az pöczéknek... tisztításiban resten mennek elő az város népe közül, toties quoties az gondviseletlenségben találtatnak, azokat bíró uram büntesse meg cum floreno 1“. (Nagybánya városának statútuma. — Corp. Statut., III. 600.)

1257. 1633. Húsevés. — A beteg Pálffy Istvánnak húsevést ajánlanak az orvosok (böjtben). Pázmány Péter esztergomi érsek megengedi neki, hogy hetenkint háromszor húst egyék, de ne nyilvánosan („privatim, de nem publice“). (Jedlicska, 122. és Hanuy, II. 402.).

1258. 1633. Pestis. — a) „Egy kevéssé szűnt az pestis hála Istennek.“ (Almáson, 1633 nov. 9.) Deák: W. A. 114. — b) Kőszegen. A városi tanács megtiltja a halottaknak a városban való eltemetését. (Corp. Statut., V. [2.] 181.) — c) Rákóczi György a pestis elől Nagyszebenbe viszi két fiát. (Sigerus, II. 89.) — d) „Ez esztendőben nagy pestis támada országunkban (Erdélyben) és városunkban... sok atyánkfiái eltakarodának; egész télig mind tarta a pestis.“ (Mikó, I. 146.) — e) Kolozsvárt. „1633 júliusban indultatott egy nagy pestis, mely tartott 1634-ig. Az kikre számot tartottam bizonyosan, az városból az thordai utcai ajtón kihordottak nro 1098., az 1634. esztendőn kívül; azonkívül az kiket az hostadból oda hordtak és az szt. Péterben és az hidelvi ispotályban temetének.“ (Mikó, IV. 207.) — f) A pestisben elhalt brassói tanulók, papok, tanítók névsora: Quellen, V. 16. — „Saevissima pestis“ Brassóban (u. o. TV. 51., 221.); némely napon 50—60 halott (u. o. 225.); összesen 2072-en haltak meg (u. o. Y. 104.) — g) „Ihn diesem Jahr grassiret die Pest hefftig ihn Sübenbürgen vorauss zu Clausenburg vndt Cronen alda vom 11. Juny biss auff den andern Advent nemiig zu Cronen ihn die 11.000 Älfftaussendt Seelen gestorben, zu Meggyes nur hundert vndt neun vndt dreissig. Herrmanstadt wardt der Pest gar vberhoben dahin denn der fürst Rákóczi, alss die Pest auch auff Weyssenburg gelanget seine zween Printzen Georgium vndt Sigismun- dum Rákóczi sich vor der Pest zu bewahren schickete, derer hoffmeister war der Edle Herr Herzogh Sigmund lagen schier SA Jahr ihn der Stadt.“ (Kraus, I. 112.) — h) Debrecenben: lásd Lauschmann, 26.

1259. 163Í. Pestis. — a) Sopronban. Lásd Sopron sz. kir. város monográfiája (1890.), I. 81. — b) Erdélyben. Az 1635-ben tartott erdélyi ország- gyűlés elrendeli, hogy az 1634. évi pestis következtében pusztán maradt telkekről ne szedjenek adót. (Érd. Orsz. Emi., IX. 211.) — c) „Die Pest gras-