Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
340 Magyar orvostörténeti adattár quercus in aes transmutatis“ c. értekezését is, mely a smöllnici patakban megfémesedett, rezes bevonatú tölgylevelekről szól, hosszasan ismerteti itten). Több felvidéki magyar mágnásnak és Pázmány Péternek is archia- ter-je volt. A Pálffyak különösen nagyrabecsülték, s mikor P. Pál nádor meghalt, végrendeletileg 300 forintot hagyott neki, kiről azt tartotta, hogy Magyarországon nála jobb orvos nincsen. (V. ö. Jedlicska, 281., 292., 295., 372. [tévesen doctor Gagger-nek írva!] 382., 481.) III. Ferdinánd magyar nemességgel tüntette ki. Arcképe Freherus: Theatrum virorum eruditione clarorum, III. rész, 1394. lapon stb. (1. Weszpr.) Pozsonyban (1646.) született Ézsaiás nevű fia, ki mint orvos Németországban telepedett le (Szinnyei nem említi, ellenben Weszprémi rövid életrajzát is adja). 1230.1629. Fürdők. — a) Szénást hévvíz. Pálffy Kata írja (1629. márc. 4.) Rimay Jánosnak, hogy maga gyógyítása végett, bár még korai az évszak, a szénási hévvízhez akart menni, de ott nem kaphatott üres szállást, „rakvák lévén az szállások beteges firidő emberekkel.“ (Ipolyi, Rom., 319.) — b) A zombori (Zemplén várm.) forrásvizet említi egy ez évben kelt irat (Kassa város levélt.), hová a kassaiak fürdőzni jártak. (PNG.) 1231. 1629. A vízibetegségben sínylődő Bethlen Gábor fejedelem gyógyítására hívják a lőcsei hóhért, ki a fejedelem lábain „sebeket nyitott, hogy a rossz nedvesség kiszivárkozzék azon, — de híjában lön.“ (Rumy: Monum. Hung., II. 138.) Erről a furcsa esetről W. (I. 164.) is megemlékezik. Lásd továbbá Bethlennek a lőcseiekhez intézett két levelét (T. T., 1887., 44. és 49.), mellyel a hóhért magához kéreti és eredménytelen kúrája után visszaküldi. Ugyanezen év júliusában a végét járó fejedelmet a sombori fürdőbe küldik orvosai, mert ennek a fürdőnek az a híre, hogy segít a vízi betegségben szenvedőkön; de ez sem használt neki. (U. o. 1895., 309— 311.) Azután a váradi fürdőbe készül s a kézsmárki orvost is oda kéreti, gyógyszereivel együtt (u. o. 316.). Nemsokára meghal és hulláját felesége. Brandenburgi Katalin, jelenlétében felboncolják s az „elvetemedett gonosz szívű asszonyi állat“ végig tapogatja férjének szívét és egyéb belső részeit. (Rumy: Monum. Hungar., II. 148.) — b) 1629. áprilisában, az akkoriban legkeresettebb algyógyi fürdőt (a Maros jobb partján) is meglátó gáttá a fejedelem. — c) Kraus György, erdélyi krónikájában (Siebenbür- gische Chronik; Fontes r. Austr., Scriptores, 1862., III. 1. rész, 82.) a következőket írja Bethlen G. utolsó betegségéről; „Nachdem mir ihn vorhergehenden geschichten des Betthlen Gabors glorwirdige Regierung, Magni- ficens, glückselige geführte Kriege . . . angehöret, ist zu wissen, dass er sich mit der Wassersucht, mit beystand viller unterschiedliger Artz so er umb sich hatte als teütscher, Italienischer, Französischer, Polnischer, wie auch eine Jüdischen Doctor Hyberius (helyesen: Riberius, v. ö. MOE, II. 31.) genandt, geschlepfet... wird! ehr den 16. Februar zu Fogaras hart kranck“ stb. 69. Geyger Dániel. (Freher munkájából.)
