Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 839 (bovinum) hajdanában híres orvossága volt az ascariasisnak, sőt a nép ma is használja (v. ö. Hager: Hdb. d. pharmac. Praxis, 1900., I. 1080: „Das Volk streicht es auf Blase wie ein Pilaster auf und legt es den kleinen Kindern auf den Nabel oder Unterleib zur Vertreibung der Spulwürmer“). 1220. 1626. Fürdők és köpölyözés árszabása Sopronban és Balf fürdőn: 1. Corp. staut., V. (2.) 166., 182. (az utóbbi 1633-ból); továbbá Sopron Mon., I. 442. 1221. 1626. Pestis? — Linzb., I. 231. olvasható erről egy adat, melyből azonban nem állapítható meg biztosan, hogy az a pestis, mely Wallenstein hadait pusztította, Magyarországra is átcsapott-e? 1222. 1627. Augustini ab Hortis életéhez. — Neszte István és társai mindenét elrabolják az úton levő Augustinus Cristiannak (= Augustini ab Hortis Keresztéig), a híres kézsmárki orvosnak, a bécsi botanikuskert alapítójának. Rákóczi György elfogja Nesztét s megkérdezted Augus- tinit, hogy kivégeztesse-e? de A. megkegyelmez neki. Neszte írásban fogadja meg hogy az orvoson nem fog bosszút állni, ha fogságából kiszabadul. (T. T., 1894., 679.) 1223. 1627. Orvosasszonyok. — A komáromi boszorkánypórök irataiban olvassuk, hogy mikor az egyik tanú gyermeke megbabonázás következtében beteg lett, egyik orvosasszony azt ajánlotta, hogy „annak könyörögjetek, akitől esett“. Egy másik tanú (Delán Istvánné) azt vallja, hogy mikor betegsége miatt a hévvízbe akarta vitetni magát, azt mondta neki Varróné, hogy „bizony ott meg nem gyógyulsz, hanem az orvosasszonyok (vagyis a javasasszonyok, bűvölök, tudósok) tudnak meggyógyítani, mert bizony embertől való nyavalyád vagyon“. (Győri Füzetek, I. 183.; II. 78.) V. ö. MOE, I. 94. 1224. 1627. Sebészek. Szegődő ír. — „Az sebesekre híven és szorgalmatosán visellyenek gondot [a borbélyok], melyre várasokon az céhmesterek igen reá vigyázzanak, falukon pedigh az bírák; és ha gondviselet- lenségek miá az sebes meghal, comperta rei veritate fejekkel tartozzanak érette. Szegődő írről ne kötözzenek (v. ö. MOE). Aki belső nyavalyához nem tud, doktorrá magát ne tegye, mert ha valakinek halála történik miatta, ő is meghallyon érette.“ Bethlen Gábor 1627. évi árszabályzatából. (M. T. T., XVIII.. 222.) 1225. 1627. Pestis. — „Az veimári herczeg is ugyan Magyarországban meghala; hadában kevés marada az pestistől.“ Kemény János önéletírása, 1856., 110.) 1226. 1628. Sebészek céhlevele. — Marosvásárhely főbírája és tanácsa megújítja a borbélycéhnek Báthory Zsigmond fejedelemtől kapott, de elveszett magyar nyelvű céhszabályait, újakkal is pótolva azt. (1628 április 16. Egész terjedelmében közölve: Székely Oklevéltár, VI. 81—86. és Szá- deczkynál, II. 101.) E céhszabályokat Bethlen Gábor ugyanazon év április 25-én megerősíti és átírja. (U. o. 87.) A hivatalos limitációk 1609 óta foglalkoznak a borbélysebészekkel (lásd: Érd. Orsz. Emi.). 1227. 1628. Köztisztaság. — Aki szemetet önt az utcára, 5 forint büntetést fizet. (Szentgyörgy-városi rendelet.) Corp. Statut., IV. (2.) 546. 1228. 1628. Pestis. Himlő. — Pécsett és környékén rettenetes pestis (Fekete, 28.), Erdélyben erős himlőjárvány (Miké, IV. 194.) 1229.1629. Geyger Dánielről. — Ez évben telepedett le Pozsonyban Gey- ger Dániel bajor orvos, ki azután 28 évig működött ott s nagy hírnévre tett szert (v. ö. Weszpr., III. 114., ki többek közt Geygernek „De foliis 22*
