Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

18

Magyar orvostörténeti adattár

ápolással foglalkozó keresztesek általában szerették rendházaikat gyógyforrások közelében építeni (például Budán is, a felhévvizi konvent, a mai Császár- és Lukácsfürdő helyén). Esztergomban közös fürdők is voltak, melyeket IV. Béla nagyanyja, Anna készíttetett; ezeket a fürdőket, valamint a győrieket is, IV. Béla 1238-ban adományozta a kereszteseknek. A vörös csillagos keresztesek rendje (ordo crucigeroriwi cum rubea stella) a keresztes háborúk idejében alapíttatott s Keresztély Ágost esztergomi érsek (a 18. század elején) az általa alapított pozsonyi kórház vezetését reájuk bízta (1. erről Fraknói: Száz. 1881., 766.). Az esztergomi szt. Lázár- és szt. Erzsébet-keresztesekről, kórházaikról, főnökeikről bővebben szól Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története (1870.) I. 22., hol az ottani szt. Kereszt-kórházról is szó van (I. 23.). A csurgói (Somogym.) templáriu- sokról és János keresztes lovagokról ugyanitt (286. és köv.). Nemcsak Csurgón, hanem Székesfehérvárt, Orachán, Esztergomban és Keszthelyen

11. A buda-felhévízi keresztes konvent ispotályának pecsétje 1296-ból. Körirata: -I- S.

FRATRIS DOMVS HOSPITALIS. SCI (sancti) REGIS HVNGARIAE. Az alak balkezében nyitott könyv. (M. Tört. Tár, II. 89.)

12. A székesfejérvári keresztesek ispotá lyának pecsétje 1632-ből. Körirata: -4- S. CAPITVLI. DOMS HOSPITALIS. B. REG. STEPNI. DE. ALBA. Az alak balkezében nyitott könyv. (M. Tört. Tár, II. 95.)

is voltak ilyen betegápoló testvérek, vagy János-lovagok (Rupp, u. o.). A jeruzsálemi szt. János vitézeknek Győrött is volt társházuk (u. o. I.,

2. r., 427.). A rendházak főnökei többnyire magisterek voltak. A mondottakon kívül számos más helyen is voltak hazánkban monostoraik; erről és hazai történelmükről általában 1. a következő munkákat: Linzbauer: Gyógyászat, 1872., 172; Knauz: A János-lovagok Esztergomban (Magyar Sión. 1865.); Boldizsár: A János-lovagok Budafelhévizen (Kath. Szemle, 1902.); u. a.: A János-lovagok a tatárjárás alatt (u. o. 1903.); u. a.: A János- lovagok Csurgón (u. o. 1906.); u. a.: A János-lovagok és Róbert Károly király (Századok, 1903.).

20. (11. század.) Szt. László mint exorcista. — A mellékelt régi kép szt. Lászlót, kezében kereszttel és a démont ábrázolja. A kép, melynek latin felírása magyarra fordítva: „Mint támadt kereszttel a démonra“ a vatikáni könyvtárnak egyik hagiografikus kódexéből (n. 8541.) való, melyet Poncelet A. ismertetett először 1910-ben, a tőle kiadott Catalogus codicum hagiographicorum latinorum Bibliothecae Vaticanae-ben. Az ördögűzést