Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 309 különben jólelkű és jóindulatú prágai pápai nuncius a következő, éppen nem emberséges nyilatkozatot teszi Bocskay megmérgeztetése hírére: „é avvisato certo, che 1 Boscai non pótra lungamente vivere, essendo stato avvelenato da un suo secretario. Fine troppo buono ad un huomo tanto scelerato!“ (Magyar Országgy. Emi., XII. [1917.] 290.) Lehetséges, hogy Bocskay utolsó betegségével függ össze az az igen barátságos hangú levél is, melyet a fejedelem Kassáról (1606. jan. 31.) egy Caprioni nevű, előttem teljesen ismeretlen (olasz?) orvosdoktorhoz intézett (1. Tört. Tár, 1882., 13.) 1114. 1606. Olasz orvos Bocskay fejedelem udvarában. — Roncarolli Tamás pármai politikai ügyvivő jelenti megbízóinak, hogy a magyarok csak színleg mentek bele a béketárgyalásokba. Erről a Bocskay udvarából megszökött olasz orvos áruló módon jelentést tesz az osztrák császárnak (Óváry, III. 42.). 1115. 1607. A sárospataki borbélycéh rendszabályai, melyek 1583-ban alkottattak s 1607-ben újra átnézve, megerősíttettek. Főbb pontjai: „1. Az ki köztünk borbélymesterré akar lenni, hát mindeneknek előtte az tanács előtt az váras törvénye alá adgya magát és az biró uramtól az polgári szabadságról való bizonyságlevelet kivegye, melyet bur- gerectnek szoktunk hínia, az mely levélért tartozik az város birájának egy forinttal. 2. Az ki köztünk borbélymesterré akar lenni, hát bizonyos levéllel és elégséges tanukkal megbizonyítsa, hogy jámbor nemzet tiszta ágiból való, hogy apród esztendejét tisztességes jámbor mesternél minden hiba nélkül kitöltötte és mikoron ezt megbizonyítandgya, adgyon elsőben pesselypénzt azaz letétel pénzt az ezé ládájában öt forintot, egy tisztességes tál étket, bor is tisztességes legyen. Szükség továbbá, hogy az borbély-mesterré leendő jó erkölcsű, jámbor életű és az borbély mesterségben jól taníttatott és forgott legyen, hogy meg tudgyon orvosolni olyan nyavalyákat. melyeknek gyógyítása az ő mesterségéhez illik, azaz tudgyon sebeket és fakadékokat gyógyítani, tudgyon fogat kivonnia, tudgyon szépen eret vágnia, tudgyon megtört csontokat összeforrasztania, tudgyon kimenyült tagokat helyére állatnia, tudgyon kelevényeket és külömb- külömbféle daganatokat meggyógyítania, tudgyon kenő íreket jól csinálnia. Annak felette az több borbély-mesterek előtt csinálja és fűzze (főzze) meg az íreket, tudniillik szürke írét, camphorát, diaquillont, zöld írét és méreg vonó írét, dealteát, veres írét, populeont, egyptomi írét, görög írét, azaz diaconomot és öklelő írét. Az több barbély-mesterek penig- len híven és jól megkérdezzék az barbély-mesterré leendőt mindazokról az dolgokról, melyeket szükség megtudnia efféle mesterembernek. Végezetre az próbák mellé tisztességes étel és ital legyen, az medencét penig az próba főzés után tegye ki és az mester asztalt nem az borbélyok feleségének sémi egyébb asszonynépeknek sem az barbély legényeknek adgya, hanem önnön magoknak az borbélymestereknek; és hogy keresztyéni mértékletesség megtessék ez ily vendégségben is, csak hét tál tisztességes étkeket, hasonlóképen bort is tisztességesen adgyon. 3. Az új barbély-mesterek tartozzanak mindgyárt fegyveres kézzel jelenlenni az város szükségére és hogyha jelen nem leendnek az ezémester parancsolatjára, hát az váras birájától és az tanácstól oly birsággal megbüntettessenek, melyet meg- érdemlenek ezféle engedetlenek. L Az új barbély-mesterek tartoznak szolgálni a ezének minden szükségében, azaz kettő mindaddig fenn szolgáljon, mig harmadik leszen és az meglévén, üljön le az első és akkor tartozzon az
