Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 299 bijou-k rajzát is adja említett értekezésében, hol az idevágó irodalom egy része is megtalálható. — A maga nemében talán egyetlen az a mtéreggyűrű (kapcsolatban egy kis fecskendővel), melyet Gaillard de la Dionnerie mutatott be 1889-ben a Société des antiquaires de l’Ouest egyik ülésén: az egész készülék oly kicsiny volt, hogy kényelmesen elfért egy férfimarokban s alkalmas arra, hogy ebéd közben a levesbe, mártásba stb. fecskendezzék a méreg oldatát. 1078. (16. század.) Mérgezések büntetése. — Azon nők, kik a férjüket vagy a gazdájukat méreggel megölik, kiviendők az akasztófa mellé s ott meg- égetendők. (Harsányi: Buda, Pest, Kassa stb. város > régi szokásai. T. T., 1909. 65.) 1079. 1600. Bécsi orvosok. — Dobó Ferenc orvost kér a bécsi orvosi fakultástól, de senki sem vállalkozik a hozzámenetelre. (Acta Vindob., IV. 556.) 1080. 1600. Nemességadományozás. — II. Rudolf császár és magyar király Bierdümpfel János orvosdoktornak római szent birodalmi nemességet és címert adományoz. Eredetije a pozsonyi ev. liceum könyvtárában, másolata a Nemzeti Múzeumban. (Áldásy, II. 278.) Bierdümpfelt Baselben, 1598 aug. 24. avatták doktorrá. (Acta Vind., IV. 485.) 1081. 1600. Személyi adatok. — a) Moraltus (?) dr. „26. Martii (1600.) doctor Moraltus ingressus in urbem Coronam (Brassóba) ut legatus (diplomáciai küldetésben?) in Moldáviám.“ (Quellen, V. 288.) Talán az a Muraltus János, ki az „Apologia contra Siruo- nium Lucensem“ c. Kolozsvárt, 1589-ben megjelent munkát (v. ö. Szabó, II. 56.) írta? Weszprémi, Lindenius és Apponyi nem ismeri. — b) Kerzius (Kertz, Kertsch) Pál, híres brassói orvosról 1. Quellen, V. 101., 109., 134., 135., 283. — c) Egy névtelen francia orvos, ki sokáig oláh szolgálatban állott (un medico Francese, ch’lia servito il Valacco molti anni) híreket visz Basta Györgynek Kassára Mihály havasalföldi vajda moldvai győzelmeiről. (Veress: Basta, I. 383.) 1082. 1600. Gyógyszerészek. — Baradlai (I. 130.) írja a következőket: „Veste (Weste) György gyógyszerész a 17. század elején Nagyszebenben gyógyszerész és 1600-ban ír „Erdély meleg forrásairól“ egy művet. Veste (Weste) Graudenzből származott és Gáspár (Cramer) gyógyszerész utóda lett a nagyszebeni városi gyógyszertárban. Fizetését a város hatvan forintra emelte fel. Veste György fia a gyógyszertárt későbben megvette és a saját házába helyezte át. Ez a későbbi Sigerus-féle gyógyszertár. Az öreg Veste a 16. század végén, a fia a 17. század elején működött. A két Veste György (apa és fia) nem tévesztendő össze a jóval későbben (1700 körül) élt Vette György gyógyszerészszel, aki Möller Károly Ottó, besztercebányai orvos és gyógyszertártulajdonos gyakornoka volt és a maga idejében jeles botanikus volt.“ — A hány szó, annyi tévedés! Nem Veste (Weste) György, hanem Vette; nem a 17. 58. Fecskendővel ellátott franciaországi méreggyűrű. (Gaillard képe után.) 57. Franciaországi méregtartó gyűrű. I Gilles l’Égaré: „Recueil des ouvrages d’Orí'évrerie“ c. munkájából.)
