Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 291 olyasmit, ami nem fér össze az orvosi méltósággal s az illendőséggel.1 Pedig a szülészettel való foglalkozás hajdanában is jól fizetett: Quas bona pars hominum muliebri condit in antro, Ex illo Demas eruit unus opes! — mondja a régi gúnyvers. A szülés veszedelmeitől minden időkben féltek az emberek; volt is annak vagy 70—80 védőszentje, — annál kevesebb volt a megbízható, értelmes bába és a szülészethez értő sebész.2 Még a legelőkelőbb urak is csak nagy bajjal tudtak ilyenre szer tenni. Mikor Horváth Stantith Gergely felesége szülés után súlyos betegségbe (gyermekágyi lázba?) esik, Miksa főherceg a saját orvosát küldi hozzá gyógyítására (1594; Közi., X., 1918., 121.). Esterházy grófnő mellett (1676.) egy árva lélek sincsen, mikor meglepik a szülőfájások; földre esik az újszülött, kit maga kézivel vesz föl a grófnő s viszi „az hálóházban, elszakasztván az köldökét szerencsésen“ (T. T., 1888., 218.). A szegényebb szülőnő egészen a szomszéd- asszonyok és a lógós bábák (MOE, I. 97.) tudományára volt utalva Se szeri, se száma a babonás kezeléseknek. A gyermekágyi lázt boszorkányos rontás következményének tartják (Ethnogr., X. 34.) s gyógyulására igen csudálatos mixtum compositumokat rendelnek a képzett orvosdoktorok is.3 Ha „méhe miatt fulladoz a terhes asszony, akkor keserű lapuval kössék be a talpait; ha pedig mintegy elhal, fogoly madár tolla füstivel vagy kén- gyertyával gyengén orra alját füstöllyék“, ha nehezen szül az asszony, akkor az ura vizeletét itatják meg vele (T. T., 1894., 395.) vagy mindenféle füstöléseket, fumigációkat alkalmaznak, akár csak a mai négerek és más primitív népek (v. ö. Ploss-Bartels, II. 403. és Witkowski, 406.; idevágó képekkel). Veszelszky még a 18. század végén is ajánlja, hogy a nők a Dictamnus-ból „golyóbiskákat“ (vagyis globuli vaginales-t) csináljanak s azt tegyék a mátrájukba, vagy füstöljék meg magukat vele. Hisznek benne, hogy ha jól imádkoznak, szent Felicitas fiúgyermekkel ajándékozza meg őket.4 Az alkohollal terhesek és gyermekágyban fekvők egyaránt széliében visszaélnek. „Magnus in Hungária nostra est abusus vini calidi aromatici 1 Franciaországban még 1708-ban is illetlenségnek tekintették, lia orvos segédkezett a szülésnél (Franklin, 88.). Hecquef (1704.) Párizsban munkát adott ki ezzel a címmel: „L’indécence aux liommes d’accoucher les femmes“. Egészen hasonló volt a felfogás Németországban (1. Baas, 370., 371.) és Itáliában („istud negotium — t. i. a szülészmesterség — exercetur per mulieres; non oportet in ipso multum immorari“, írja középkori munkájában Piedimonte. A nőknek a dolga; nem érdemes szót vesztegetni reá!) 2 Nálunk csak 1792-ben rendelték el, hogy a közhivatalban levő sebészek vizsgát tegyenek a szülészetből (Linzb., III. [1.1 684.). 3 Például: Rp. Pulum (!) aut caponem evisceratum, cuius venter implendus est sem. lini contusor. dr. ij . . . consuator et adde limacum hortens., cancrorum fluviatilium, ranarum N° III.. .. coque per VS» horae ut supersit juris stb. (Nemz. Múzeum; föl. lat. I. 1711. „Scrutinium medicum de rebus sanitatis reformandis“ etc.). 4 Y. ö. Mayoor (Zsigmond, kassai): Dissert, inaug. med. problematica de mascula sobole procreanda (Altorfii, 1723.). Szt. Felicitast Witkowski (Hist, des accouchements, 97.) is említi, mint szülést segítő pátrónust, de hogy a fiúutódok nemzésében is volna valami szerepe, arról nem szól. — Nagyboldogasszonyról (= szent Anna, szűz Mária édesanyja) a magyar szülő és terhes asszonyok védőjéről s az őket megrontó Szép- vagy Cifraasszonyról 1. Kandra, 92. és köv. old., továbbá MOE, II. 11. Maga Szűz Mária az osztrák-németeknél is úgy szerepel, mint a szülőnők védőszentje; Ausztriában (úgy mint nálunk is) az a szokás, hogy a bábák a passaui Mariahilfsbild-et akasztják ki a lakásuk elé. Erről és egyéb idevágó néprajzi adatokról 1. Pachinger: Die Hebamme (Arch. XII. 1920., 73.), Sohns: Unsere Pflanzen, 36. („Bettstroh unsrer lieben Frauen“ = Szűzmária) stb. 19*
