Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
290 Magyar orvostörténeti adattár man damals (1679.) zu Wien Stinkböcke in den Wohnungen um das Contagium abzuwehren“ (Lersch, 323.). 1072. (16. század.) A Morbus Hungaricus irodalma: Weszpr., II. 168., 169. (Ugyanitt közli Páriz Pápainak érdekes levelét arról, hogy mi is volt tulajdonképen az annyit emlegetett Morbus csömör?) 1073. (16. század [vége]). Marhavész, mely Oláhországból csapott át Erdélybe, oly hevességgel, hogy rövid idő alatt több mint háromszázezer szarvasmarha elhullását okozta (Szamosközy, II. 96.). 1074. (16. század.) A volyva (valyva)-betegségről lásd MOE, II. 315. 1075. (16. század.) Aétites. — A MOE-ben (II. 9.) mint szülést elősegítő, könnyítő szert említettem a saskövet (aétites-t) és azt, hogy már a régi görögök használták erre a célra (lásd erről Weinreich: Antike Heilungswunder, 18.). Orvostörténeti szempontból kimerítően tárgyalja még Naumann (1. Mitteilungen, VI. 342.) és Ploss-Bartels, II. 311., ki rajzát és irodalmát is adja, szintúgy Villiers (25.), ki szintén ad rajzot róla s megemlíti, hogy Olaszországban pietra gravida-nak nevezik s némely családnál (ezüstbe foglalva) száz évnél régibb idő óta örökli egyik nemzedék a másik után. L. továbbá Seligmann, I. 249. (a kő rajza Boetius de Boodt 1609-iki képe után) és II. 28. — Végül álljon itt egy régi francia vers Bemy Belleaunak a drágakövekről szóló munkájából (A. Gouverneur kiadása, Párizs, 1867.), mely bizonyítja, hogy Franciaországban is nagyon el volt teijedve a Dudith Endre-említette használata: La Pierre d’Aigle. Cette pierre retient enclose Une pierre dönt eile est grosse, Que Ton sent bouger au dedans: Comme une femme en sa grossesse Sent remuer la petitesse Du fruit qu’elle porté en ses flancs. Elle rend son porteur aimable, Sobre, vaillant, courtois, affable, Et fait aisé l’aceouchement De la femme, quand assaillie Du travail d’enfant, on luy lie Sur le bras gauche estroitement. 1076. (16. század és köv.) Szülészeti adatok. — A MOE, I. 239. old. említést tettem a melancholia ab utero-ról, mely a teherben 1 levő nádornét (Nádasdy Tamás feleségét) gyötörte. Erről az állapotról bővebben értekezik Viardel az ő érdekes munkájában: „Observations sur la pratique des accouchements“ stb. (1673-iki kiadás, 308. old.). Kőrös Gáspár doktornak 1555 március 15-én a nádorhoz intézet leveléből az is kiderül, hogy akkoriban orvosaink a terhesség megállapítása végett a vizeletvizsgálatot is igénybe vették.2 A terhességi vizsgálat csak a férj vagy más (női) rokonok jelenlétében történhetett (v. ö. MOE, I. 96.); orvosaink nem szívesen vállalták; magát a szülést pedig a bábára vagy sebészre bízták, mint 1 A „teher“ szóról mellesleg megjegyezhetem, hogy a régi magyarban foetus jelentése is volt; innen a terhes és a terhetlen kifejezések. Természet gyakran annyi mint menstruáció; titokhely = pudendum muliehre. 2 „Non enim temere cura (a méh „seirrhus“-ának kezelése) fuerat aggredienda, et si urina nihil certi concepti seminis ostentaret, tamen aliqu(ando) et bonus Homerus dormitasse legimus, et utinam ego quoque in hae re dormitarem“ stb (O. L.).
