Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
288 Magyar orvostörténeti adattár tást. (Bártfai Szabó, 146.) Szerémi adatait a lakásberendezésről, ruházkodásról, evés-ívásról s általában a közegészségügyről 1. Vid, 56—63. 1069. (16. század [eleje]). Ariosto a magyarok lakásáról, evéséről, ivá- sáról. — Az olaszok nagy költője, ifjú korában 15 esztendeig (1501—1516.) estei Hippolyt bíbornokérsek kedvelt titkára volt Olaszországban. Mikor ura 1516-ban (egri érsekül) újra hazánkba indult, a már 44 éves Ariosto nem akarta őt ide követni, mire a különben is fölötte indulatos természetű Hippolyt fizetésétől és tőle nyert egyházi javadalmai nagy részétől megfosztotta, ellenben magával hozta ide a költő fivérét (Ariosto Sándort) és Bagno Lajos udvarnokát. Ezekhez intézte Ariosto azt a giínyversét, melyet magyar fordításban Deák Farkas tett közzé (Száz., 1873., 597.). Ebben a szatírában többek közt következőleg indokolja a költő, hogy miért m \ követte urát a hosszú és fárasztó magyarországi útra: Száz jó okot mondhattam volna, S köztük bármelyik úntig elég Hogy engemet itthonn marasszon. Az életem volt a koczkán, Mit szeretek nagyon s el nem pazarlóm, Légyen a sors vagy ég adománya. Egy hosszú tél képes volna megölni, S az ég, mely alatt ti vagytok, Bizony csak zordonabb mint Olaszhoné! Hát a tőzeg s széngőz melegétől Nem irtózom-é inkább Mint a ragályos járványoktól^ S ott, hol ti vagytok, ily tűz körül Esznek, isznak, játszanak s dideregnek A közel Rifeus 1 zordon aljában. Tiltva nekem zamatos, erős bor, — S ott a magyarok közt szentségtörés Nem inni tisztán s körömszakadtáig! És minden étel, halmozva borssal, Fahéjjal s más fűszerekkel, Orvosok mondják, nekem mind halálos! . . . 1070. (16. század.) Pestis előjelei. — Mint már előbb is említettem, évszázadok hosszú során hitték, hogy a gyakori mennydörgés, viharok, áradás, meteorok, üstökösök és egyéb természeti tünemények a pestis vagy más járványok jósló jelei (ebből magyarázható, hogy Linzbauer oly gondosan összegyűjtötte ezeket a ma már orvosi szempontból teljesen értéktelen adatokat „tonitrua“, „inundatio“, „tempestates“ stb. eímszók alatt az ő Codexében). — A gyulafehérvári Batthyány-kódexben található (16. század elejéről, esetleg a 15. század végéről való) bejegyzések közt egész sorát találjuk a mennydörgésből való jóslatoknak: „Mense augusti si tonitrua audientur . . . multi homines aegrotabunt“ stb. (V. ö. Bunyitay: Vár stat., XII.). Sáskajárás, kígyók (v. ö. MOE, II. 103.), gyíkok, hangyák, egerek, patkányok, hernyók, cserebogarak tömeges megjelenése, állat jár vány ok, torzszülöttek mind ott szerepeltek a pestis előjelei közt, melyekről bővebben értekezik Haeser, III. 105. és köv. old. s még kimerítőbben No hl, 62., 71., 148. 1071. (16. század.) Pestis. — a) Az Egyetemi Könyvtár birtokában levő (M. S. T. T. Transylvanica LXVIII.) kódexben 326. 1. van egy recept 1 Rhipaeus: északi zord hegység, hol a skythák laknak (MKGij.).
