Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
286 Magyar orvostörténeti adattár 1060. (16. század.) A Báthory-család (különösen B. Zsigrnond, B. Gábor, B. Klára és Erzsébet) psychopathologiájáról, nemi perverzitásairól stb. lásd: Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története (Pest, 1867); Nagy Iván: A Báthoryak jelleme (Losonczi Főnix. Pest, 1851.); Rexa Dezső: Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferencné (Budapest, 1908); Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse (1922, 41—44 old., Báthory Erzsébet algo- lagniás beteg1, némelyek szerint pedig- az volt a téveszméje, hogy a vérrel való érintkezés, mosdás szebbé teszi); Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok (285. old.; azzal menti Báthory Erzsébetet, hogy az ura halála után megőrült); Eisberg R.: Elisabeth v. Báthory (2. kiadás, Boroszló, 1904.). Erdélyi Országgyűlési Emlékek, IV. 46. (Báthory Zsigrnond fejedelem idegbajáról, somnambalizmus stb.) 1061. (16. század.) Budai fürdők. — Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse (1922.) e. könyvében (28—37. old.) részletesebben ismerteti a budai fürdőket s a bennük folyó életet, Brown Edvárd, Evlia Cselebi, Wenner Ádám („Türkisches Reisebuch“, 1665.), Dietz János mester (a német nagyválasztófejedelem sebésze, 1686.), Istvánffy stb. munkái alapján. Az Acsik Ilidzse (mai Gellért-fürdő), a francia betegségben szenvedők s a szegény néposztály fürdője volt, de a lovakat is ebben fürösztötték. A 36. oldalon említett eonna nevű festőszer, mellyel a török nők körmeiket festették, nem conna, hanem henna vagy kanna (magyarosan kána). 1062. (16. század.) Különös gyógyszerek. —- a) Sebkezelés csukahájjal (axungia lucii): „Ló sebére: csukahájat, vizi csigát, azokat égesd meg új fazékban, tedd porrá, ezzel hints.“ (Csiks.) — b) Sebek gyógyítása bucs- kóróval (melilotus officinalis?): Győri tört. és rég. füzetek, I. 88. — c) Emberzsír (axungia hominis) mint „vesztés“ elleni gyógyszer: Gyógyászat 1880., 107. — d) Köszvény gyógyítása colchicummal: „Radicis herbe vulgo khekcherecheny (kekercsény? v. ö. MNy., 1917. évf., 1. fűz.) contere cum arvina antiqua.“ (Győri tört. és rég. füzetek, I. 89.) 1063. (16. század.) Ivóvíz. — A törökök, jól ismerve a hagymázter- jesztő, egészségtelen magyarországi ivóvizet, tervbe vett hadvonulásuk útján már hónapokkal a háború megkezdése előtt kutakat ásattak és élést halmoztak fel Magyarországon. (Takáts Sándor: Régi magyar asszonyok, 117.) 1064. (16. század.) a) Fürdésre vonatkozó szabályok a 16. és 17. század kalendáriumaiban. Lásd Schwarz, 290—293. — b) A fürdősökről lásd Ta- káts Sándor: „Régi magyar fürdősök“ (Az Újság, 1918. évf., 49. szám.) — ej A magyar fürdők nevezetesebbjeinek leírását 1. Oláh Miklós Hungáriájában (Bél Mátyás stb. kiadásában.) — d) Balfi fürdő. Hol András (jobbágy) írja e század közepe táján Nádasdy Tamásnénak, hogy ő, ki „az Úr istennek ennéhány esztendőtül fogva megnyomorodott, félszeg terem- tött állatja“, hallotta, hogy „az Űristen az ő beteginek megvizsgálására Bolffon olyan vizet támasztott volna, kiben az Krisztos által nagy sok betegek megvigasztaltatnak.“ Kéri a nádor feleségét, hogy adjon neki egy kis költséget, hogy oda utazhasson és bizonyos ideig a fürdőben élhessen (Orsz. levéltár; Nádasdy-levéltár.) V. ö. MOE, I. 144. 1065. (16. század.) Gyógyszerészet. — A 16. században nálunk is nagy lendületet vett a gyógyszerészet ügye. Ami hazánk felvidékét illeti, ott ez időben a kereskedelem és ipar központjaiban mindenhol van gyógyszer- tár. A mostani Adler-féle pozsonyi gyógyszertár a 16. századba viszi vissza eredetét; a jezsuitarend feloszlatásáig azok birtokában volt. Régi korát
