Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 283 c) A marosvásárhelyi gr. Teleki-könyvtárban van egy nagyobb terjedelmű (több mint 300 oldalas) magyar kézirat a 16. századból. Címlapja hiányzik; a többi hat részre van osztva. Az 1. rész címe: Az „emberi testnek betegségeiről való orvosságok“ (ugyanitt, későbbi bejegyzés szerint a kézirat tulajdonosa Barakonyi Borbély János nagyenyedi sebész volt, ki — úgy látszik — 1616-ban Ungvárott működött.). A következő fejezetek a kozmetikumokról, forróságról és hideglelésről, dagadásokról, lőtt sebekről es csontbetegségekről, mérgekről és mérges állatok marásáról szólnak. A nagyérdekű kézirat bővebb ismertetését (szemelvényekkel) 1. a Magyar Nyelv c. folyóirat IX. évi folyamában (1913.) 373—377. old. — d) A budapesti egyetemi könyvtárban van egy hártyába kötött gyűjtemény a 16. század elejéről, melyben sok orvosi jegyzet is található latin, olasz és részben magyar nyelven is. Az utóbbiak nyelvemlékszámba mennek. Az egyik recipe kezdete: „A kibe az ver meg alozik“, a másiké „Contra Zyzetel“ (?), a harmadiké „Ad orbantz.“ (V. ö. Magyar Nyelvőr, VIII. 169.) — e) A MOE II. 328. oldalán rövid ismertetését adtam a „legrégibb“ magyar recipének. Ennek kapcsán megemlíthetem, hogy a budapesti gyógyszerészi múzeumban (a gyógyszerészi lapok értesítése szerint) már 1910-ben ötszáz régi recipe volt összegyűjtve, melyeket érdemes volna feldolgozni. — f) Zsám- boky (Sambucus) Jánosnak sajátkezű levele a budapesti kir. orvosegyesület gyűjteményében; (lásd az orvosegyesület Évkönyvét 1908-ra, 147. old.). — g) Régi orvosaink társadalmi helyzetéről, kezelésük módjáról stb. legjobb felvilágosítást nyújtanak a missilis levelek. Teljesen kiaknázatlan terület a jövendő kutatóknak! Hogy csak a körmendi levéltárt említsem, hol a missiliseknek roppant tömege található. Óriási számban vannak itt olyan levélcsomók, melyeket nemcsak hogy nem dolgoztak fel, hanem még csak nem is láttak, soha fel sem bontottak 400 év óta. Csak magának az 1570-ben elhalt Batthyány Kristófnak levelezése mintegy 10—12.000 levélből áll. — h) Eugubius, et Conradinus de Faventia „Collegium medicum pro Petro Frangipani.“ Kézirat a bécsi (régi) udvari könyvtárban. Lásd róla: Magyar Könyvszemle 1884., 285. — i) Weszprémi (IV. 120., Pfeutzer címszó alatt) említi, hogy Wagner Károly birtokában volt egy 16. századbeli pozsonyi orvos kéziratos naplója. Nincs meg valamelyik gyűjteményünkben? 1051. (16. század.) Alkoholizmus. — „Küzdelem a részegeskedés ellen“; Takáts Sándor cikke (8 Órai Újság, 1925., 237. szám.) 16. és 17. századbeli rendelkezések és irodalom az alkoholizmus ellen. 1052. (16. század.) Mesterséges abortus. — Régi törvényeink (a Tripartitum stb.) értelmében már a méhmagzat is kellő jogvédelemben részesítendő. Ezért is tilos volt a terhességet és a szülést eltitkolni. Szülés alkalmával bába vagy más hozzáértő asszony hivandó a szülőnőhöz, ellenkező esetben a legsúlyosabb büntetés (fejvesztés) van kiszabva. (Ung vármegye statútuma 1711-ből.) Érdekes jegyzet e kérdés történetéhez: Corp. satut., II. (1.), 370. 1053. (16. század.) Ispotályok. — A 16. század folyamán főnemeseink által alapított nagyszámú ispotályról, szegényházról és az ispotálymesterekről kimerítően értekezik: Takáts, Szm. 343. és köv. old. 1054. (16. század.) Szent Kozma (Cosmas) és Szent Demjén (Damianos) mellképe. A damsosi (azelőtt demsusi, Hunyadm.) gör. kath. templomban levő 16. századi falképek színes másolatai. A Műemlékek Orsz. Bizottságának birtokában. (V. ö. MOE, II. 85.)
