Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
282 Magyar orvostörténeti adattár es fein höflichen absieden, und lassen es woll sieden, rueret es stättiglich darmit es nicht anbrinne, und also rüeren bis die Kreuter an haben hertt zu werden, darnach hatt sie genug gesotten, und vleyssig ausgeprest, und darnach in ein verglasiert geschirr behalten, und mit einem steckhen gerürt bis sie gestetht. Solche salben gebraucht für erlamende glieder, und erfronenen glider, das geäder darmit zue schmieren, ist auch gut den frawen die in Kindts bannden ligen, die schoss darmit geschmiertt und sonst zur hitzigen schäd.“ (Egy 16. [1] századbeli kéziratból (20. old.), melyErnyey József birtokában van. Ugyanebben a kéziratban (60. old.) még egy hasonló recipe van, melynek címe: ,,Der Königin von Ungern grüne salben, von der von Harach in Österreich, der von Sultz gemacht.“ Minthogy majdnem szó- szerint egyezik a föntebbivel, ezért mellőzöm.) ' Úgylátszik, hogy ez a kenőcs sokáig tartotta magát, mert Lipták Pál egy 1727-ben megjelent könyvben is megtalálta a recipéjét. A könyv címe: „Des freywillig aufgesprungenen Granat-Apffels des Christlichen Samariters Erster u. Anderer theil: oder aus Christlicher liebe des nech- sten eröffnete Geheimnisse, Vieler vortrefflicher bewährter Artzneyen, aus berühmter Leib-ärtzten, oder Medicin-Doctorn, gepflogener erfahrenheit zusammen getragen.“ E könyvben a kenőcs „Der königin in hungarn grüne salbe“ név alatt szerepel. Nem kevesebb, mint 29 növény (babérlevél, rosmarin, árongyökér, salvia, majorana, cickafark, ezerjófű, útifű, lavandula, üröm stb.) kell hozzá, ezeket melegítés közben kivonja vajjal, fehér viaszt, faolajat, mastixot és tömjént ad hozzá, ebből a keverékből pedig kb. diónyit kell bevenni sótalan levesben, akkor bekövetkezik a hatás: „das vertreibt alsobald das verstockte geblüth aus dem leibe heraus.“ Ha pedig valakinek kelevénye van a testében, akkor is vegye be sótlan levesben a kenőcsöt, mely a kelevényt az ürülékkel kihajtja vagy pedig a kelevény a test felszínére jut, de azt jól meg kell figyelni, hogy hová kerül, mert erre a helyre a kenőcsből készült tapaszt kell tenni, mely a kelevényt kihúzza. (A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, VI. (1930.) 250.) 1050. (16. század.) Kézirat. — a) Német nyelvű házi orvosi tanácsadó a szepesszombati r. kath. plébánia tulajdonában, mely sokáig a Genersich család tulajdonában volt s 93 különféle betegség ellen tartalmaz orvosi tanácsot. Eészletesebben ismerteti D., 264—266. — b) Egy minoritaszerzetes papírkézirata a század első harmadából (235 levél) a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban. (V. ö. Varjú Elemér: A gyulafejérvári Batthyány- könyvtár, 1899., 257. old.) Elején (la.—3b. lapon) verses életrendi szabályok, például: Singula post ora pocula sume nova, Post pisces nux sit, post carnes caseus assit, Unica nux prodest, nocet altera, tertia mors est. Nobilis est ruta, quia lumina reddit acuta; Auxilio rutae vir quippe videbis acutae. Salvia cum ruta, faciunt tibi pocula tuta; Adde rosae florem, munit potenter amorem. Si fore vis sanus, ablue saepe manus. Inter prandendum sit saepe parumque bibendum. Si sumas ovum molle fit atque novum.
