Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 281 1045. (16. század.) Olaszok. — Mikor Laszki Jeromos börtönében betegnek teszi magát, János király egy névtelen olasz orvost (Italum fisicum) küld be hozzá gyógyítására. (Szerérni, 326.) 1046. (16. század.) Az első katonaorvosok Miksa császár és király idejében jelennek meg hazánkban (Linzbauer: Gyógyászat, 1872. évf., 172.). 1047. (16. század.) Fizetés. Városi orvosok és gyógyszereszek fizetése a 16. sz. első felében: D., 304. 1048. (16. század első feléből.) a) Epilepsia (morbus caducus) elleni bűvös szavak a budapesti egyetemi könyvtár egyik régi könyvébe (Postilla Guillermi, 1512.) kézzel beírva: „Ebrum + intebrum + critio + merit + Pal + Pater + ventus“, továbbá „Elim, melim. zelim“ ... és „Inola + farus + Ibas + Ibol + gargary + gargalay“ stb. (Lásd: Irodalomtörténeti Közlemények, 1893., III. 123.) E mágikus szavakat valószínűleg kenyérre vágj’ ostyára írva beadták a betegnek. (A betegség megevése; v. ö. MOE, II. 8.) Ugyanitt olvasható nehány latin és egy magyar nyelvű benedikció az epilepsia ellen; a magyar nyelvű következőleg' hangzik: „Wr isten mit monda w... mit paranehola míglen Wr isten az magas keresztfán megf... es az ew szywet áltál eklelweiv es meg mar... ew benne három czep wer, fel haga szent Janos apastal... ziz zonyionk sziz marianak karya ala ada, az magas kerezt fáról leweven, mikepen azkorth az filoh meg nem indul... istennek paranyolatiaual mondom es bodod azzonnak hatal... hog te benned N. meg alhasson az korsagh, Adait... + guet + guttaury -f- habet +“ (v. ö. a „Kálmán király gyűrűje“ c. cikkel.) — b) Epilepsia elleni orvosság (kéziratos bejegyzés a pécsi egyházmegye könyvtárának egyik könyvében (Temesvári Pelbárt) a 16. sz. derekáról: „Contra caducum morbum (a közlő tévesen dögvészre magyarázza!) medicina (mai helyesírással: „Az veres hagymát nyersen törd meg, vedd vizét és az kórságos embert, mikor az kórság leli, tölt (!) az szájába. Másik annál is jobb: Az tekenős békának az májáját (!) vegyed, aszald meg, térd meg, fejér borba add meginnya az kórságos embernek.“ (Magyar Könyvszemle, 1907., 205.) — c) Emésztetlen- ségröl való recipe. — „Mezzel kend meg kvwewl az gyomrath kyewldecke kerewl Es azt hynch meg gewngberrel Es kenyereth kyt megpyrytotthak thywzbe Eczelhbe Marthwan ke 0?) Es esmeth tewreth genghberrel meg kell hyntheny Es rea kewthny Es meg gyogywl etc.“ (M. Nyelvőr, VIII. 1879., 214.) 1049. (16. század) (?), „Der Königin von Ungern grüne Salb. Erstlich nemt nachuolgende Kreuter unnd Wurtzel: Benedicten Wurtz 4 Lott; Sinaw Kraut (= alchemilla) 2 gut hanndtuvll; Hussbaum in laub 2 gut handtuoll, das grien uund noch jung ist; Aihe Schoss auf 3 lőtt; rott brennendt nessel andhalb hendlin voll; grüne Wechold Peer schön erlösen 3 Pfund klein gestossen, holder schoss anderhalb hendlin voll, Maioran Kraut 2 händlin voll, Rosmarin Kraut 2 hänndlin voll, Alant Kraut unnd Wurtz 2 hänndlin voll, Erdrauch 2 henndlin voll Beymenten der besten 2 hänndlin voll, Boleyen ein henndlin voll, Garten Isop 2 hänndlin voll Heydnisch Wundt Kraut ein henndlin voll Sachori od. Veldtquendel 2 henndlin voll. Zur solchen obermelten stuckhen, so sie rein gestossen unnd gehackt sein, muss man nemen reinen Mayen butter 5 Pfund unnd über das feuer gethon, unnd fein sittiglichen zerlassen, darnach die gestossen stuckh darein gethon, unnd also lassen sieden, zum letzten thu die gestossen Wecholder Peer auch darin, unnd ist es nicht genug schmaltz so thut mehr darzue, darnach ir gern vili haben wollt, und last
