Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

274

Magyar orvostörténeti adattár

314. — b) A Bárcaságban: Quellen, V. 265. (A következő évben 30,000 állat pusztul el benne; u. o., 433.)

1030. 1598 körül. Szamosközy István leírása (munkáinak II. köt. 184.1.) a budai fürdőkről:

„Habet urbs subtus moenia ad Danubianam ripam, thermas aliquot natura calentes, elegantibus excultas aedificiis; earum uni, quae Passae balnea hoc tempore vocantur, olim Felhéviz, id est supernates thermae duplici fonte scaturiunt, exiguis inter se spatiis discreto, quorum alter frigidissimas fundit aquas, et (quod mirere) odore sulphureo, alter fer- ventissimas odoris expertes. In huius undis, quarum vix vel digiti patientes sunt, palmares pisces oberrant, cibis inutiles, si quidem tanta est eorum teneritas, ut ad primam cocturam in tabem liquescant. Horum duorum fontium rivuli, aequabiliter modificati atque inter se certa proportione temperati, structilibus tubis subter terram latenter ductis in eundem alueum, seu castellum balneorum infunduntur, ac Turearum primoribus salutares praebent lotiones. Alterae thermae ripenses, et ipsae quinis stadiis a Passanis descendunt, ac pariter Gerardinum montem in arcem imminentem suspiciunt. Hae Vngarorum rebus florentibus Alhéviz, id est infernates thermae sunt vocitatae. Sunt et aliae promiscuis vulgi usibus destinatae, quarum omnium aqua medicamentosa est, ob naturas metallicas sulphuris, aluminis, et chalcanthi, per quorum venas emanat.“

1031. 1598. Bábáknak esküt kell tenni Kassán arról, hogy szülések alkalmával legjobb tudásuk szerint vigyázni fognak arra, hogy az anya és gyermeke („amint ez gyakran megtörténik“) bele ne pusztuljon (Corp. Statut., II. [2.] 125.).

1032. 1598. Bábakölcsönzés. Thurzó György írja feleségének, hogy a bábáját kölcsönözze oda Thurzó Miklósnénak (Bajmócra), ki először van várandós állapotban s a bábától szeretné megtanulni, hogy „aféle gyermekszülő asszoni álatoknak micsoda szükséges, hogy azt idején elkészíthessék“ (Thurzó lev., I. 246.)

Ugyanő, más alkalommal, Pozsonyból visz doktort és bábát terhes feleségéhez, Árvába. Az orvost főleg azért, mert ez azt mondja, hogy „oly módot tud és oly orvosságokat“, melyek nagyon megkönnyítik a szülést. Nagy pénzbe kerül a dolog, de nem szabad sajnálni (u. o„ 237., 242.). Egy év múlva azt írja, hogy Pozsonyban is igen halnak (kétségkívül gyermekágyi lázban) „az gyermekszülő asszonyállatok“, de egy németországi ember olyan orvosságot talált fel, mely megmenti az asszonyok és az újszülött életét. A pozsonyi gyermekek közt a himlő pusztít; ez ellen való hasznos orvosság recipéjét megküldi feleségének (u. o„ 272.).

1033. 1599. Személyi adatok. — a) Curtms András olasz orvos, ki a 16. század végén Tokaj környékén praktizált. Bocatius az ő f 599-ben Bártfán megjelent munkájában (Hungaridum lib., II.) üdvözlő verset ír hozzá, mely Weszpréminél (IV. 9.) olvasható. Ugyanitt emlékezik meg Bocatius Erhardus Placerus nevű piacenzai származású orvosdoktor barátjáról (u. o„ 10.). — b) Buccella Miklós, a páduai származású olasz orvos, Báthory István főorvosa (v. ö. MOE. I köt.), gróf Forgácsot és családját gyógyítja s ez alkalomból Bocatius, a kassai poéta, hosszú latin verssel üdvözli (W., IV. 8.). — c) Czekuss János pozsonyi sebészt a városi kórház vezető orvosává nevezik ki, évi 25 rénes forint fizetéssel és 15 mérő gabona jutalékkal (Vámossy, 83.). — d) Fullziethius Pál philos. et medic, doctor pozsonyi orvosnak megígéri a városi tanács, hogy szolgálatainak elismeréséül halála után leánya és özvegye (míg újból férjhez nem megy) az