Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 273 ami nekik maguknak is roppant nagy pénzükbe, egy forintba került, viszont a betegek, mikor a kenés (mai szóval: masszálás) után megyógyul- tak, sokszor még huszonöt krajcárt sem akartak adni, hanem csak azt mondták a szegény borbélynak, hogy „jól van uram, majd megfizetek érte!“ A régi pestisjárványok alkalmával mindenütt divatban volt a városok levegőjének „tisztítása“ a boróka fájának (lignum juniperi) füstjével. A nyílt tereken és az utcák során hatalmas máglyákat gyújtottak s ezekbe néha-néha juniperus-rőzséket dobáltak. Némely városunkban (különösen a felvidéken, hol bőven akadt tüzelnivaló) oly lázas buzgalommal végezték a levegőnek e jószándékú, de kevés hasznú fertőtlenítését, hogy egykorú följegyzések szerint alig lehetett lélegzetet venni. Még Bécsről, a finnyásorrú császárvárosról is azt írja Schmeltzl bajor tanító az 1548. évi pestis alkalmával, hogy In den gassen und ringen Ettlich hundert Fewer prinnen. Von kranwitholz1 weyrauch darzu, Damit der lufft sich raynigen thu. Ma már tudjuk, hogy mindezek a füstölések a pestis ellen mitsem érnek, mert nem pusztítják el a pestisbacillust és annak földalatti hordozóit: a patkányokat, egereket s ezek élősdi férgeit (bolháit stb.), melyek a patkányokról háziállatokra (sertésre, kutyára, macskára) s ezek révén az emberi lakásokra is átszármaztatják a fertőzetes mérget. Népünk körében azonban még ma is széliében el van terjedve a boróka járványellenes erejében való bizakodás és a Székelyföldön mai napig fennmaradt annak az emléke, hogy az 1770—72. évi pestis alkalmával Szentmárton községben Nagy Szabó Balázs volt az egyedüli, ki apostolok oszlása hajnalán szedett borókabogyókból készített pogácsával védte meg magát és cselédjeit a ragálytól, mely borzalmas mértékben tizedelte meg az akkori Csíkmegye lakosságát.2 1027. 1598. Személyi adatok. — a) Nagy Marcel (sövényfalvai) bölcselet- és orvosdoktor, nyitrai kanonok, trencséni főesperes és szkalkai apát. Egyházi működését és végrendeletét ismerteti: Vagner, 169. (Meghalt 1602-ben.) — b) Longinus József, Párizsban élő orvost, a nagyszebeniek városi fizikusnak hívják meg, mit el is fogad (Sigerus, II. 84.). — c) Augustini ab Hortis születési éve. Életéről, munkásságáról stb. 1. Ernyey József értekezését a Balsamum Hungaricum és Oleum Carpathicum kapcsán (Gyógyszerészi Közlöny, 1909., 38—45. szám). — d) Ness Miklós soproni für- dősnek királyi pártfogás folytán megengedik, hogy sebészi gyakorlatot is folytathasson (Sopron Mon., II. 117. A királyi leirat szövegével). 1028. 1598. Veszettség. — „Zaro zarabia zarabista ravabuntur. Ez igéket kenyírra (kenyra) avagy perecre írjad és az dehös állatnak add megenni és megjógyol.“ Külön papírra írt bejegyzés a radványi levéltár egyik régi könyvében (Radvánszky: Magyar családélet és háztartás, 1879., III. 80.). Fgyanezek a kabbalisztikus szavak megtalálhatók, a 16. század első feléből való írással, a budapesti egyetemi könyvtár egyik régi könyvének (Postilla Guillermi super epistolas stb., 1512.) bejegyzései között is: ,,Contra morsum rabidi canis ad oblatam vel ad panem. Sequitur: zaro zarabia zarabista zarabuntur alem . . . Palem In alenti es“. A betegség megevése! (V. ö. MOE, II. 8.). 1029. 1598. Állatjárvány (marhavész?) Kézsmárkon és környékén. Leírását 1. Genersieh Keresztély: Merkwürdigkeiten der kön. Freist. Käsmark, 1804., I. 328; továbbá Weber S.: Zipser Geschichts- und Zeitbilder, 1 Kranwitt, kranewitt, kranawitt a boróka népies német neve.- A régi pestisjárványok némelyike a betegek 97%-át sírba vitte! Magyary-Kossa • Magyar orvosi emlékek. III. 18
