Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

270

Magyar orvostörténeti adattár

Úgylátszik, hogy még 1606-ban is pozsonyvárosi physicus. — b) Sesserus Pál, Selmecbánya orvosa. Említi: Sobó, 93. — c) Kober (Coberus) Tóbiást, ki már előzőleg tábori orvosi állásért folyamodott, ilyen minőségben való alkalmazásra ajánlja Mátyás főhercegnek a bécsi orvosi fakultás. (Acta Vindob., IV. 491., 492., 514., 538.) Két évvel később „in anathomia publice celebranda“ ajánlja fel szolgálatait a bécsi karnak, de elutasítják, mert nem tagja a fakultásnak és nem rendes professzor (u. o., 520.). Egy adat soproni orvos korából: Gyógyszerészi Hetilap, 1907., 50. (indítványt tesz a városi gyógyszertár dolgában; Koritsánszky Ottó cikke). Életéről és soproni működéséről — sajnos — ma sem tudunk sokkal többet, mint amennyit W., I. 78—79. olvashatunk, hol az is említve van, hogy Kober- nek több minket érdeklő munkája (így pl. a mindjárt tárgyalandó Decades folytatása és az Ephemerides unius Trieterides, id est historica eorum recensio, quae an. 1596., 1597. et 1598. in exercitu Caesareo in Hungária, evenerunt) még lappang valahol.

Kober Tamásnak, orvostörténeti és hadtörténeti szempontból, nagy hálával tartozunk, mert „Observationum medicarum castrensium Hun- garicarum decades tres“ (Helmstädt, 1685.) c. munkájában számos érdekes adattal örökítette meg hazánk köz- és hadegészségügyi állapotát a 16. század végén. (Ez az 1685. évi kiadás, melyet Meibom Henrik belmstádti egyetemi tanár, a szemhéjban levő mirigyek első leírója, különösen arra való tekintettel rendezett sajtó alá, hogy épp abban az évben készültek a német hadak ad gravissimum bellum in Hungária gerendum, t. i. Buda visszafoglalására. A munka első kiadása sokkal régebbi, még 1606-ban jelent meg Frankfurtban; ennek az első kiadásnak ismertetését 1. Apponyi: Hun- garica, II. 19.) Kober hét hosszú esztendőt töltött a hadseregnél s még a háború alatt írta meg a Decades-ek egy részét („observationes has . . . durante adhuc bello, in ipsis castris, et, cum paullulum Leorium secessisset conscripsit“, mondja Meibom az előszóban). Az alábbiakban az 1685. évi kiadás tartalomjegyzékének (index rerum) nevezetesebb címszavaira utalok, hogy gazdag tartalmáról némi képet adjak:

Aeris Hungarici qualitates (inducit morbos Pannonicos stb.). Allium Ungaris panacea (azt tartották továbbá róla, hogy bátrabbá teszi az embert és megóvja a részegeskedéstől). Aprugna caro (vaddisznóhús) Hun garica qualis“? Aqua paludosa et limosa varios morbos, et imprimis Unga- ricum, concitat. Aquae Albaregalensis noxia. Aqua Danubii exaestuans febres excitat. Aqua Hadvvanensis (hatvani), Papensis et Theodosiana insalubris. Bufonis veneno infectorum historiae et curationes. Canes in Ungaria cadaverum humanorum carne inescati etiam vivos homines discerpunt. Cerevisiae ungaricae qualitates. Dysenteriae pannonicae omnium sunt crudelissimae. Febres caussonicae et synochi quo anni tempore potissimum in Ungaria grassentur? Fons Ungariae saluberrimus. Glandium usus noxius. Goltzschen, culices molestissimi in Ungaria sic dicti. Lacus seu paludes Ungariae, eorumque proprietates. Medicorum castrensium necessitas; incommoda et mala ex defectu eorum. Mei Unga- ricum noxium est. Morbi Ungarici historiae et curationes. Panis militaris (Proviant-Brod) qualis fuit? (fekete volt, mint a föld, de azért Komárom alatt úgy ették, mint az ambróziát: orare qui nescit, mare naviget; vorare qui nescit, militatum eat.) Pediculi frustra arcentur (in castris) vel mundis indusiis, vel armis. Pepones Austriaci et Norici salubriores sunt Pannonicis. Pharmacopolae castrenses sunt sinistra medicorum manus; illo-