Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 263 Nemrégiben találtak két babiloni recipét fogfájás ellen. Ezek is a beléndekmaggal való füstölést ajánlják, mint olyan eljárást, mely a fogak szúvasodását okozó „fogférget“ (a betegség démonát) megöli. E íuinigá- eiók közben csakugyan visszamaradhatnak a szenes serpenyőben fonal- szerű, fehéres, féreghez hasonló képletek, ezek azonban nem férgek, hanem a beléndek magjában levő csíra (embryo), illetőleg a kunkorodott sziklevelek, melyek melegítés alkalmával kipattannak a magvakból. Francia orvosok már a 13. században ajánlották fogfájás ellen a beléndek-fumigá- ciót s Sudhoff egy ez időből való érdekes képet is talált Rogerius chirurgiá- jának francia eredetű kéziratában, mely a cambridgei Trinity College tulajdona. Az eljárás régi történetéről és a fogfájást okozó férgekről lásd még: Janus, 1927. (XXXI.) 359. (Strömgren) és 1929. (XXXIII.) 14. (u. a.); továbbá Fehrle, 48. (középkori benedició fogfájáskor: „vermes habeo . . . qui devorant dentes meos“ stb.) A mellékelt képen a fogfájós beteg nyitott szájjal lélegzi be a beléndekmag gőzeit, ellenben a hozzávaló szöveg a cambridgei kéziratban azt ajánlja, hogy a belégzés tölcsérnek a csövén át (per eanellum emboti) történjék; Felvinczy verse is így mondja. Nyilvánvaló, hogy mindketten közös forrásból (a salernói Regimen sanitatts-ból) merítettek. Már más helyen (MOE, II. 293.) említettem, hogy a féreg, mint démoni vonatkozású betegségnév, ősi eredetű; már a babiloni, szanszkrit és egyiptomi betegségnevek közt előfordul, továbbá v. ö. görög skóléx (= féreg), német Wurm, angol worm, magyar szőrféreg stb. A féregről, mint betegségokozó démonról, bővebben szól Fehrle, 46. (és hátul a tárgymutatóban „Wurm“ címszó alatt); Magnus i. h., 9.; Arch., XVIII. (1926.) p. 72. Taf. IV., V. (egy 1726-ban megjelent francia munka ismertetése Stickertől, érdekes féreg-képekkel); Hovorka, I. 452. (a féreg a bibliában és a középkorban, „jeder Mensch und jedes Tier ward diesem Wahne zufolge im Innern von einem Wurme bewohnt und benagt und allmählich getötet, wie viele bildliche Darstellungen jener Zeit versinnlichen“; a német „zahnwarm“, „herzwurm“, „haarwurm“ = a magyar szőrféreg, „magenwurm“ stb.); Höfler, 820., (hosszú értekezés a német wurm-vól, melyben magyar vonatkozások is vannak, péld. franzosen-wurm: a magyar francia-féreg, MOE, II. 294.: némelykor syphilis, mert ezt már az elején férgek hatásából is magyarázták, máskor a lovak bőrtakonykórja; herz- wiirm: „das ist ein wurm, der den leuten das herz abpeist“, 1601-ből, [régebbi magyar adat — Zrínyi Dorica betegsége — MOE, II. 103.]; hirnwurm [vermis cerebri]: az erős fejfájással járó morbus Hungaricus egyik szinonimája). Lásd még: Sudhoff, 207. (a tárgymutatóban, „Bilsenkrauträucherungen“, „Bilsenkrautsamen“ stb. címszók alatt). 1007. 1595. Húslátó-mesterek (v. ö. MOE, II. 157.). — „Valakit ez Veg- hezes ellen való chielekedet Mezarost megh kaphatnak az Lato Mesterek az Soha ne mezarolhasson, mezarlo kamaraia elvettesek, Mezaros tarsa elteteoje se lehessen---- Lato Mestert valaztottak (Balassi Gergely és T eich Janos Vraimat), kiknek tiztek chak ez Articulusoknak megtartására való Vigiazas belieghezes, Es Vigiazas arrais hogj az Zekekben az húsnak mjnemeoseget megh lássák hogj io hús légién.“ (Kolozsvár városi statútumából. — Corp. Statut., I. 244.) 1008. 1595. Megkötés. — Báthory Zsigmondot „megköti“ (impotenssé teszi) Báthory Boldizsár anyja: „Sigismundum per innodationis fascina48. Beléndek-fumigáció fogfájás ellen. 13. századi kép. (Sudhoff: Studien zur Geschichte der Medizin, X. fűz., 1914. után.)
