Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

264

Magyar orvostörténeti adattár

tionem seu ligationem magicam factum fuisse impotentem

___ adserit

V

olfgangus Betlen“ stb. (V. ö. Ipolyi: Magyar mythologia, 1929. évi kiadás, 196.)

1009. 1595. Gyógyszerészek. — Sopron város tanácsa felszólítja a gyógyszerészt, hogy a polgári esküt tegye le. Elrendeli továbbá, hogy gyógyszertára negyed- vagy félévenkint megvizsgáltassák, mert sok a panasz, hogy a patikáros zsarolja a vevőit. (Gyógyszerészi Hírlap, 1907., 36.)

1010. 1595. Olaszok. — Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem egyik udvari orvosa, doctor Bibiellus (a szerkesztő lent a jegyzetben azt kérdi: „Nem Bucella?“ — nem az, hanem kétségkívül Piperellus akar lenni)! Egy másik, ki most érkezett Erdélybe Olaszországból: dr. Muraltus. (Nem tévesztendő össze a félszázaddal később született svájci orvossal és híres anatómussal; bár lehet, hogy egy család tagjai.) Erdélyi Múz., XVIII. 117.

1010/a. 1595. Piperellus doktornak (v. ö. MOE, I. 71.) 3 frt honoráriumot fizet Kassa város tanácsa, hogy Bakony Istvánnét gyógyította. Ugyanakkor azonban erdélyi Borbély Jánosnak 6 frt 60 dénárt fizetnek azért, hogy az említett asszonynak betegségében „italt“ (tehát belső orvosságot) adott és „egyetmás orvosságot csinált“. (Kassa város levélt, no. 4501. ex 1595. — PNG.)

1011. 1595. Kuruzslók. — Erdélyi törvény a kuruzslók ellen: „Quicun- que se conferunt ad magos et veridicos, auxilium et levamen morbi alicuius ab ipsis petentes, debent privari usu coenae dominicae. Si autem pastores id faciant, amoveantur ab officio per mensem... et a capitulo digna afficiantur poena.“ (Száz., 1874., 478.)

1012. 1595. Hunyadi Ferenc. — „Ferentz doctor“, Báthory Zsigmond udvari orvosa, „ki Doctor is, de egyébaránt jó Politicus; tréfás és belső Embernek is nevezetes volt akkori időben.“ Ez a Ferenc doktor nem más, mint Hunyadi Ferenc. Kemény János az ő emlékiratában érdekesen írja le, hogy milyen bizalmas viszonyban volt a fejedelemmel és hogy mikép hiúsította meg ezen orvos Báthory Zsigmondnak a török ellen vezetett hadjáratát. Továbbá egy tréfáját, melyet Mihály havaselvi vajdával csinált. [Lásd MOE és Rumy: Monum. Hung., II. 18—19.] Ő volt a Trója veszedelméről szóló magyar históriás ének szerzője. Hét db tőle való vagy hozzá intézett latin levél van közölve a Tört. Tár 1881. évi folyamában (472. és köv. old.) többek közt egy levele a pápához, mely bizonyítja, hogy Hunyadinak a Báthory Zsigmond és Rudolf császár közt folytatott alkudozásokban tevékeny szerepe volt s a pápa megbízásából működött, igaz hazafiúi serénységgel, Erdély és Prága közt utazgatva. Mint latin költő is jeleskedett s a híres tudós Baranyai Decsi János (kivel jó barátságban volt) egyik hozzá intézett levelén „poéta nostrae gentis longe nobilissi- mus“-nak címezi (u. o. 473.), nemkülönben Aszalai Mátyás is azt mondja róla (u. o. 479.), hogy „medicus praestantissimus, poéta felicissimus et philosophus nobilissimus“, „unicum Hungarici ingenii decus“ s levele elején úgy köszönti, hogy

Salve Pegasidum decus immortale sororum,

Salve Paeoniae1 nobilitatis honos.

1013. 1595. Kígyókő. Amulett. — „Az kígyó követ is ő fölségének (t. i. Báthory Zsigmondnénak) hagyom, ki igen ritka és kedves; torokgyík ellen és torokfájás ellen rólla innya igen hasznos.“ (Bocskay István végrende1 Paeon = az orvosló művészet istene.