Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
260 Magyar orvostörténeti adattár Kalmar Pal, tehat mjnd az ketteott wesseozek megh, es kewlgjek kj az Varasboll. (Régi Magyar Nyelvemlékek, 1840., II. 266.) 1000. 1592. Nemességadományozás. — Debitz Boldizsár orvosdoktor német birodalmi nemességet nyer II. Rudolftól, kinek udvari orvosa volt. (W., I. 7.) Az eredeti (címerfestmény nélküli) címeres levél, melynek dátuma: Prága, 1592. január 24. Szepes vármegye levéltárában van, hová talán Augustini (ab Hortis) Keresztély hagyatékával került, kinek közeli rokona volt, 1001. 1593. Kaskius (Kaschius) János philos. et medic, doctor a pozsonyvárosi fizikusi állásra folyamodik s kérésére a bécsi orvosi kar ajánlólevelet ad neki. (Nem Cascus, ahogy Vámossy írja! V. ö. Acta Vindob., TV. 459.) A következő évben már mint Pozsony városa fizikusát említi Ortvay, II. (2.) 46., hol azonban neve tévesen Raskius-nak van írva. — Hirser Márk brassói orvosról, (megb. 1593.), kit Bologa (44. old.) tévesen Hirscher-nek nevez, lásd Quellen, V. 10., 101. 1002. 1593. Ispotály mesterek. — Panaszok a soproni ispotály (xenodochium) mestere (spitall- meister) ellen, hogy az ispotályban ápolt szegényeknek és betegeknek szánt tejet, vajat és vörös bort magának tartja meg. (Sopron Mon., I. 42.) — A soproni ispotálymester illetményeiről: Corp. Statut., V. (2.) 65. 1003. 1593. A győri borbélycéh szabályai. Gyógyszerek. — „Mi Barbely Myhal, Barbely Imre, Barbely Orbán, Barbely Balas, Barbely Simon, Barbely Ambrus, Barbely János, Barbely Gergely, Barbely Peter, Barbely Gergely és Barbely Deometer, Gyerry Feo Mesterek mikoron láttuk volna az mi keözeottunk való eginetlensegeket, es mind pediglen leghenink keozeot és egieb cheledink keozeot való vizza- voniasokat, akaruan azért eltavoztatni mi keozzulunk affele teorventelensegeket es szokatlan dolgokat keozeonseges es egienleo akarattal, mi magunknak, es mi vtannunk leendeo Mestereknek Javokra végeztük ez it alat meghyratot rendtartásokat, mel- lieknek megtartasara akarky légién, az ki it az mi mesterségünk szerent való rendben es állapotban akar élni, akaryuk hogj engedelmes, es keoteles logien. Primus Articidus: bőgj keozeonseges es egienlő akaratból valazta- tot Cheh Mester (céhmester) légién keozettunk, és ha valaki az czebely (céhbeli) Mesterek keozzul az aniazent egibaznak illeo Innepin, az ehe mesternek engedelme ellen találtatnak feiet mosny, tahat teorweny szerint alfelek bwntettessenek meg Zazbech (= száz bécs, vagyis 100 bécsi fillér) byrsaggal. Annak kiveole, ha az Mester meghadna az legbennek, hogi feiet ne mosna, meghis az, nem gonodoluan Mesterének bagiasaual, feiet mosna, az ollian is Zazbech byrsagot fizessen. Secundus articidus: mikoron Istennek engedelmebol keozeonseges Nyereségek (tán Vereségek1?) teortenik lenni az Vitézeknek, tahat chiak égi Mester ne keothesse az Sebeseket, hanem keozeonsegessen es (a) iutalmat is keozeonsegessen vegiek, mindaddighlan mygh nem kotya vetyere hanniak. A kiuul ha mikor égi, auagi két sebes esnek, azoknak keotese egyiktul is megh lehet. Tertius 46. A győri borbély-sebész céh pecsétje. Körirata: „Geori borbélyok ehe pecheti: 1670." A mester eret vág a karos- székben ülő páciensen, ki balkezében (hogy a vénák jobban megduzzadjanak) földre támasztott botot markol, amint ez már a középkor elejétől fogva szokásban volt 0. a Grimani - féle breviárium következő képét) Petz Aladár munkájából (69. old.)
