Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
254 Magyar orvostörténeti adattár 978.1588. Prostitúció. — „Myerthogj penigh sok gonoz bewnben eleoket ertenek ez varosban, kinek két feleseget érték, kinek penigh ha égj vagyonis, el wgj teolle, velle nem lakik égj kenyeren, Leanzok is sokan vadnak kik nem tiztak, Jámbor eletbeliek, Azonkeppen eozwegiekis, Légién gongiok zorgalmatosan (az inquisitor oknak) hogj ez illien zeme- lieket kitiztichak, minden zemely valagatas nelkwl, Ez illien gonoz zemel- liekre hiteok alat az Capitanoknak is gongiok légién, Capitansagok alat ha melj zemelj gonoznak ketseghesnek ertendnek, be aggiak be mongiak. Ez illien zemelieknek fogtatasa penigh semmiképpen Biro Vram hire nelkwl ne lehessen. De Biro Vram tanaehawal egietembe a Capitanokat és a Capitanok áltál a tizedeseket vgian hiteokre emlékeztesse, hogj ez fele gonoz fesiet erkeolchweket el ne titkolliak semmj zynnel, hanem meghje- lenchek hiteok alat hogy az Vristennek Bozzusaga, es haragia az wetkes emberek miath a varosra ne zallion. Továbbá Biro Vram megkialtassa, hogj ha melj Leghennek vágj Leanzonak gazdaia két hétig nem talaltatik, hanem chak keonnyen akar it ez Varosban Eelny, kartia Jatzasban kor- ehomakon az Legheniek, az Leanzok penigh chak napzammal, azokat eo kgme az kalitkába tetesse, mindaddigh migh gazdat nem keresnek.“ (Kolozsvár városának statútuma, 1588.) Corp. stat,, I. 231. 979. 1588. Gyógyszertárak Sopronban. — Koritsánszky Ottó szerint (Gyógyszerészi Hetilap, 1907., 34.) ez évben akad első Írott nyoma annak, hogy Sopronban gyógyszertár volt. Első tulajdonosa egy thüringiai származású német: Carl Lőrinc és felesége. 1600-ban ismét nincs patika a városban. Ekkor Haindel Zakariást hívják meg, de 1601-ben felmondanak neki, mert rossz szereket tart. 1613-ban Marb Tóbiás, 1622-ben Sotgräber György a soproni gyógyszerész neve. Úgy látszik, hogy 1627-ben már több patika volt ottan. 1642-ben Stephan Johann bírja a „Fekete elefánthoz“ címzett gyógyszertárt, 1646-ban Lindtner Dávid (Esterházy Miklós udvari gyógyszerésze), majd Günsel Kornél; ugyanez évben Sartori(us) Jánosné a „Fehér angyal“ patika tulajdonosa. A későbbi időkben soproni gyógyszerészek: Bischof Gottfrid (1665.), Schmidt Zsigmond (az „Arany sas“ patika tulajdonosa, 1679.), Göschl Károly János (az „Arany oroszlán“ tulajdonosa, 1682., végrendeletében 200 misét mondat a lelke üdvösségéért!), Stockinger János András (1688.), Stockinger Mátyás (1705.) stb. Minden időben sok panasz volt a gyógyszerészekre amiatt, hogy romlott, rossz gyógyszereket tartottak, a közönséget zsarolták, a megállapított árakat nem respektálták stb. A levéltári kutatáson alapuló dolgozat egyéb érdekes adatait (a gyógyszerészek vagyoni állásáról stb.) hely szűke miatt mellőznöm kell itten, hol különben is csak az 1700-ig terjedő részletekre lehettem figyelemmel. 980. 1588. Vóit (Voidt, Woith) Illés gyógyszerész. — Teschenből származott el hozzánk. Egy darabig Lőcse város gyógyszertárát vezette, bízva a tanács azon ígéretében, hogy egyedül neki lesz joga nyilvános gyógyszertár vezetésére, az „öreg gyógyszerész“ ellenben a maga „specieseit“ (v. ö. MOE, II. 74.) csak a saját házában árulhatja. Ez azonban nem volt így, mert az utóbbi xíj boltot nyitott éppen mellette, alig tudta megkeresni a napi kenyerét, annál is inkább, mert orvos nem volt a városban egy se. Ezért Egerbe költözött, majd Hardeck Ferdinánd gróf szatmári kapitány mellé, de mindenütt igen rosszul ment a sora, úgyhogy még azt az ötven forintot sem tudta visszafizetni, mit Lőcse városától kölesönképen kapott.
